Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. új folyam II. kötet (Budapest, 1906)

— 61 — eladásokkal a hivatkozott szabályrendelet rendelkezéseit szegte meg, az ezen szabályrendelet rendelkezéseinek megszegése által elkövetett kihágás elbírálása pedig a szabályrendelet 10. §-ának második bekezdése által a közigazgatási hatóság hatáskörébe van utalva. (71,554/900. I. M. sz.) Hét éven aluli beteg gyermek gyógykezelésének elmulasztása miatt indított ügy elbírálása a közigazgatási hatóság jogkörébe tartozik. A m. kir. minisztertanács 1902. évi június 18-án hozott határozata: Ezen ügyben az eljárás a közigazgatási hatóság hatáskörébe utaltatik. Mert a körjegyző feljelentéséből csak az tűnik ki, hogy V. András 2 hónapos gyermekét betegsége daczára orvosi segélyben nem részesítette, s a gyermek elhalt. Az 1876. évi XIV. t.-cz. 20. §-a rendeli, hogy a 7 évnél fiatalabb gyermeket megbetegedés esetén mielőbb orvosi segélyben kell részesiteni. Ennek elmulasztása az id. törvény 21. §-ában körülirt esetben kihágást képez, melynek elbirálása az id. törvény 2. és 4. §-a szerint a közigazgatási hatóságok rendőri bíráskodási hatáskörébe van utalva. A btk. 290. §-a szerint az emberölés vétségét az követi el, ki gondatlansága által embernek halálát okozta. A gondatlanság párosulhat valamely megengedett cselekvőséggel, vagy lehet mulasztásnak a következménye. Mindkét esetben szükséges, hogy adatok legyenek arra, miként a terhelt az akaratán kivül bekövetkezett halálos eredményt előre látta vagy előre láthatta, A fenforgó esetben a feljelentés semmi adatot sem tartalmaz arra nézve, hogy a terheltet a gyermek elhalálozása körül gondatlanság terhelné, vagyis hogy ő az akaratán kivül bekövetkezett halálos eredményt előre látta vagy előre láthatta. A fent idézett egészségügyi rendészeti szabály be nem tartása kétségen kivül mulasztást képez, de ez a mulasztás a btk. 290. §-a alapján való felelősségre vonást csak akkor eredményezheti, ha a veszélyes eredmény a közönséges gondosság és figyelem mellett belátható volt. Magában véve a rendőri intézkedés megszegése tehát nem ok arra, hogy az illető a végzetes eredmény miatt felelőssé tétessék. Miután pedig az eddigi adatok csak azt mutatják, hogy feljelentett egy rendőri szabályt szegett meg: azért súlyosabb cselekmény miatt egyelőre nem üldözhető, hanem ellene pusztán az elkövetett kihágás miatt az arra hivatott közigazgatási hatóság előtt lehet eljárni. Magától értetik, hogy ha az eljárás során merülnek fel oly adatok, a mik a btk. 290. §. esetének megállapítására alkalmasak, az eljáró hatóság jogosítva és kötelezve lesz az iratokat a kir. bírósághoz és pedig a kir. törvényszékhez (1897. évi XXXVII. t.-cz. 17. §. 4. pont és 18. §.) áttenni. (14,513/902. I. M. sz.) Gyógyszerésznek ama cselekménye, hogy székhelyéről ismételve eltávozott, a nélkül, hogy gyógyszertárát kezelőre bizta volna; továbbá hogy gyógyszereket késedelmesen és szabálytalanul szolgáltatott ki; végül hogy orvosi rendelvény nélkül oly gyógyszert adott el, melyet rendelvény nélkül kiszolgáltatni nem szabad, a közegészségügyi törvénybe ütközik és elbirálása a közigazgatási hatóság jogkörébe tartozik. A m. kir. minisztérium 1904. évi deczember 2-án hozott határozata: Ezen ügyben az eljárás a közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozik. Mert panaszlott gyógyszerésznek jogosítványa volt gyógyszert betegek részére kiszolgáltatni, továbbá mert az a ténye, hogy orvosi rendelvény nélkül adott