Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. új folyam II. kötet (Budapest, 1906)

— 477 •miniszteri körrendelet szerint a vásáron iparigazolvány nélkül megjelenő árusítók csakis az árusítástól tilthatók el, de jogosulatlan iparűzés által elkövetett és az 1884. évi XVII. t.-ez. 4. §-ába ütköző kihágás miatt annak 156. §-a alapján büntetéssel nem sújthatok. Azon gabonakereskedő, a ki vásár alkalmával az udvarába hozott gabonát megveszi, azon a czimen, hogy nem megengedett helyen vásárolt, a vásárrendtartási szabályrendelet alapján nem büntethető. A m. kir. belügyminiszter 1905. évi 1313. sz. határozata; A rendőri büntető eljárás ugyanis azon vád alapján indittatott meg, hogy K. Sámuel gabonakereskedő vásár alkalmával saját udvarában vett az eladók részéről odahozott gabonát. Az alkalmazásba vett vásárrendtartási szabályrendelet 18. §-a szerint: «az utczákban vagy gabona eladásra ki nem jelölt tereken gabonát eladni tilos » A szabályrendelet e rendelkezését abban az értelemben, hogy a gabonavétel is tilos, egybevetve a vád tárgyává tett cselekménynyel, világos, hogy e rendelkezés az adott esetre nem alkalmazható, miután a gabonavétel nem nyilvános közhelyen történt. A vásár alkalmával az árulási sorrendben elfoglalt hely eladása kihágást nem képez. A m. kir. belügyminiszter 1904. évi 5730. sz. határozata: A szabályrendelet azon rendelkezése ugyanis, hogy «az árulási sorrendre uyert személyes jog másra át nem ruházható» rendőri rendelkezésnek nem tekinthető, már pedig az 1879. évi XL. t.-cz. 1. §-a szerint csakis valamely rendőri rendelkezés, illetőleg tilalom megszegése képezhet kihágást, A szabályrendelet az árulási sorrendre vonatkozó személyes jog átruházása esetére -azonnal a vonatkozó rendelkezés után állapítja meg a tilalom áthágásának szankczióját, mely szerint a 4. §. utolsó előtti pontja áthágás nem vonhat maga után egyéb következményt, mint azt, hogy az áthágás elkövetése napjára eső vásáron «a sorból kilépőnek helyét mindenkor a sorrendben következő foglalja el.') 6. Iparrendészet és kihágások. Áruknak házalás utján árusitását nem képezi azon cselekmény, midőn valaki áruk későbbi szállitása czéljából megrendeléseket gyűjt. Házalástól való eltiltás kihágási Ítéletben nem mondható ki. A m. kir. belügyminiszter 1899. évi 3797. sz. határozata: Panaszlott a terhére rótt kihágások vádja és jogkövetkezményei alól felmentetik, mert a járás szolgabirája által felvett jegyzőkönyvből kivehetőleg •csakis F. Gábor és M. Vera tanuk állítják, hogy vádlott Sz. Alberttől, nem megrendelés utján, egy arany gyűrűt, illetőleg függőt vásároltak, s ezek közül is F. Gábor, a vádlottat «az utczáról behivatta», s minthogy a többi tanuk vallomásaiból az derül ki, hogy panaszlott tényleg csak megrendeléseket gyűjtött, azon körülmény, hogy vádlott házról-házra járva kínálta s