Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. új folyam II. kötet (Budapest, 1906)

- 478 illetve adta volna el áruit, vagyis hogy tényleg házalt volna, minden kétséget kizárólag beigazoltnak, illetve a házalás tényálladéka megállapítottnak vehető annál kevésbbé volt, mert a kihallgatott tanuk közül többen igazolták azt, hogy Sz. Alberttől megrendelt árukat vettek. Az Ítéletnek a házaló kereskedéstől való eltiltás iránt rendelkező része mint a büntető törvénykönyvbe ütköző megsemmisittetik, mert az érvényben levő házalási szabályoknak a kihágásokra és büntetésekre vonatkozó része az 1880. évi XXXVII. t.-cz. 4. §-ának 1. pontja által is hatályban tartatott ugyan, azonban mindazon következmények és joghatályok, melyek az 1878. évi V. t.-cz.-ben megállapitott mellékbüntetések között elő nem fordulnak, az 1880. évi XXXVII. t.-cz. 17. §-a által hatályon kivül helyeztettek és erejüket vesztették, akár állapíttattak meg azok Ítéletben, akár az elitéltetésnek magából a törvényből folyó következményeit képezték. Üzlettelepék megszüntetése, az 1884. évi XVII. t.-cz. 158. §-ának a), b), cj pontjaiba ütköző kihágások ismétlése esetében, továbbá a törvény 161. §-ában meghatározott esetekben mondható ki. Ez utóbbi esetekben a megszüntetést kimondó Ítéletekben az is kimondható, hogy az itélet ellen csak birtokon kivül lehet felebbezésnek helye. A m. kir. kereskedelemügyi miniszter 1899. évi 17,302. sz. határozata : Az 1884. évi XVII. t.-cz. 161. §-a kimondja, hogy az idézett törvény 25. §-ban emiitett üzlettelepek megszüntetése csakis a törvény 158. § ának b) pontjában említett kihágás ismétlése, valamint azon esetekben rendelhető el, ha tulajdonosuk, többszöri hatósági figyelmeztetés daczára, a közbiztonsági, jelesen a közegészségügyi és tüzreudőri szabályokat súlyosan megsérti, már pedig a jelen esetben az iratokból kitünőleg, az emiitett esetek egyike sem forog fenn, a mennyiben vádlott az üzlettelepnek telepengedély nélkül történt felállítása, illetve üzemben tartása miatt ez alkalommal első ízben büntettetett. Felhívom azonban egyidejűleg czimet, utasítsa az illetékes elsőfokú iparhatóságot, miszerint D. A. telepengedély iránti — az idézett törvény 26. §-a értelmében felszerelt — kérvényének 15 nap alatt leendő benyújtására kötelezze, s a beérkezett telepengedélyezési folyamodványt azonnal vegye szabályszerű tárgyalás alá, a mennyiben pedig a teleptulajdonos e rendelkezésnek a kitűzött határidő alatt eleget nem tenne, ellene a telepnek engedély nélkül való üzemben tartása miatt a kihágási eljárást azonnal újból indítsa meg, s az idézett törvény 15*. §-ában előirt büntetés alkalmazása mellett e törvény 161. § a alapján, esetleg a telep üzemének beszüntetése iránt is hozzon határozatot. Egyúttal figyelmeztesse czim az elsőfokú iparhatóságot, hogy a jelzett kihágási ügyben hozandó Ítéletének, a 161. §-ra alapított, s nevezetesen az üzlet megszüntetését kimondó része ellen az idézett törvény 181. §-a alapján és az ott meghatározott esetben, joga van a felebbezési jogot esetleg csak birtokon kivül engedni meg, valamint hasonlóképen joga van arra is, hogy abban az esetben, ha a teleptulajdonos, a telepengedély kiadása iránt a fentebb kitett határidőben tényleg folyamodnék, de a telepengedély, a megtartott szabályszerű eljárás eredményeképen kiadható nem volna, a telepengedély megtagadása iránt hozandó határozata ellen, különös figyelmet érdemlő gátló okok fenforgása esetében, s nevezetesen az idézett törvény 181. §-ban meghatározott esetben, a felebbe-zési jogot szintén csak birtokon kivül engedje meg s a telepengedélyt megtagadó határozatának végrehajt .is akép az üzlettelep üzemének azonnali beszüntetése iránt is intézkedjék.