Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. új folyam II. kötet (Budapest, 1906)

— 476 A helypénzszedőnek az az eljárása, hogy a törvényes módon megállapított díjjegyzéket mások kárára meg nem tartja, törvényhatósági szabályrendelettel kihágásnak nem minősíthető Az ily eljárás megakadályozásáról a vásárbérlővel kötött szerződésekben kell gondoskodni. A m. kir. belügyminiszter 1901. évi 128,572. sz. határozata : A hely pénzszedőnek az az eljárása, hogy a törvényes módon megállapított díjjegyzéket mások kárára meg nem tartja, rendőri tilalom vagy rendelkezés megszegésének tekinthető nem lévén, kihágásnak törvényhatósági szabályrendelettel nem minősithető. A ezél elérésére az is elegendő, ha a vásárbérlő ily esetben rendbüntetéssel, t. i. pénzbirsággal, kötbérrel, ismétlés esetében a helypénzszedési jog megvonásával snjtatik, a miről természetesen a szerződésben kell gondoskodni. Vásárokon, ha a vásárrendtartási szabályrendelet máskép nem intézkedik, bolti helyiségekben is végezhető az árusítás. A m. kir. belügyminiszter 1902. évi 4321. sz. határozata: A vásártartási jog nem az engedélyt nyert város vagy községnek egy bizonyos területére, részére vagy terére van korlátozva, hanem magának a városnak vagy községnek mint jogi személynek adatik meg. A fennálló törvények azonban módot nyújtanak az illető városnak vagy községnek arra. hogy szabályrendeletileg megállapítsa a vásározás módozatait és feltételeit, nevezetesen, hogy különösen rendészeti szempontból megjelölje azon helyet, a hol a vásározás és általában a piaczi adás-vétel eszközölhető. Ha tehát a város vagy község szabályrendeletileg megjelölte azon helyet, a hol a vásározás folytatható, természetesen az idegen kereskedő áruit másutt, mint a megjelölt helyen ki nem rakhatja, illetve vásározást nem folytathat. Ha azonban a vásárrendtartási szabályrendelet ily irányban kifejezetten korlátozást nem tartalmaz, azt kell vélelmezni, hogy a vásár tartama alatt a vásározás a város vagy község egész területén bárhol szabadon gyakorolható és ily esetben az idegen kereskedő, ha érdekében áll, megteheti azt, hogy valamely üresen álló bolthelyiséget kibérel, vagy pedig — a mint gyakran tényleg meg is történik, — valamelyik szállodába költözködik és áruit ott rakja ki. A vásári árulási rend megzavarása a kbtv. 78. §-ába ütköző kihágást nem képez. A vásáron iparigazolvány nélkül megjelenő árusitók az árusitástól eltilthatók. de jogosulatlan iparűzés miatt nem büntethetők. A m. kir. belügyminiszter 1905. évi 1903. sz. határozata : Az ítéletnek a kbt. 78. §-ára fektetett része az • eljárás vonatkozó részével együtt meg volt semmisitendő, mert ezen törvényszakász csakis nyilvános ünnepélyek, népünnepek, körmenetek vagy más csoportosulások alkalmával a szerencsétlenségek kikerülése és a rend fentartás czéljából való rendelkezést tartalmazza; tehát ezen törvényszakasz a fenforgó esetben, a mikor a vásári árulási rend megzavarásáról van szó, nem alkalmazható. Az Ítéletnek az 1884. évi XVII. t.-cz. 156. §. a) pontjára alapított része pedig azért volt megváltoztatandó s vádlott a terhére rótt kihágás és jogkövetkezményei alól felmentendő, mert az 1901. évi 39,505. sz. kereskedelemügyi