Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. új folyam II. kötet (Budapest, 1906)

Férjétől ágy- és asztaltól bíróilag elválasztott nőre, kinek férje honosíttatott, ha a házassági közösséget helyreállítja, a férj állampolgársága kiterjesztendő, a helyreállítás bírói bejelentésétől kezdve. A m. kir. igazságügyminiszternek 1900. évi 52,280 sz. a. am. kir. belügyminiszterhez intézett átirata: Véleményemet méltóztatott kikérni abban a kérdésben, hogy az 1879: L. t.-cz. 7. §-a értelmében a honositás kiterjed-e a honositottnak oly nejére is, a ki tőle a honositás időpontjában ágytól és asztaltól el van választva? Az iratok visszaküldése mellett van szerencsém a következőkben válaszolni : A Nagyméltóságod vezetése alatt álló minisztériumnak azt az állandó gyakorlatát, hogy az ágy- és asztaltól való birói elválasztást a honositás hatálya tekintetében egyenértékűnek vette a házasság felbontásával, helyesnek és az 1879:L. t.-cz.-en alapulónak vélem. Nézetem szerint ennélfogva a honositás a honositottnak oly nejére, ki tőle biróilag el van választva, ki nem terjed. Hogy e magyarázat az 1879 :L. t.-cz -en alapul, azt mutatják a Nagyméltóságod által is hivatkozott 35. és 41. §-ok. A 35. §. ugyanis, a melynek rendelkezései a törvény értelmében akkor is állnának, ha külön ki nem volnának mondva, az állampolgárság lehető' elvesztése tekintetében a házas feleknek birói elválasztását egyenértékűnek veszi a házasság felbontásával. Épen ugy egyenértékűnek veszi a törvény 41. §-a az elválasztást a felbontással a visszahonositás tekintetében, s a férjétől csak biróilag elválasztott nőre nézve a visszahonositást ép ugy megkönnyiti, mint arra, a kinek házassága feloldatott, illetőleg felbontatott. Miután ezek szerint ott, a hol a törvény az elválasztásnak és felbontásnak az állampolgárság megszerzésénél vagy elvesztésénél való figyelembevételéről világosan intézkedik, a két körülményt egyenértékűnek veszi, egyenértékűnek kell venni ezt ott is, a hol a törvén}- a házassági életközösséget megszüntető eme körülményekről nem tesz ugyan emlitést, de kétségtelenül a honosított férfinak törvényes házasságban vele élő nejéről is intézkedik, és ennélfogva a törvény 7. §-a alapján a f ér j honossága nem terjedhet ki á tőle biróilag elválasztott nőre, a mint nem terjedhet ki arra a nőre, a kivel való házassága fel lett bontva. Az ellenkező tételre az abból vont következtetés által sem lehet jutni, hogy a törvény 26. §-a a szerint az elbocsátásra nézve ki van mondva, hogy az csak akkor terjed ki az elbocsátott férfi nejére, ha az férjével együtt költözik ki, a 32. §-ban pedig ki van mondva, hogy a távollét általi elvesztése az állampolgárságnak csak férjével élő nőre terjed ki. Nem lehet ebből ugyanis azt következtetni, hogy miután a 7. §-ban nincs kimondva, hogy a honositás csak az együttélő nőre terjed ki, az kiterjed arra a nőre is, a ki férjétől biróilag ágy- és asztaltól el van választva. Mert a 26. és 32. §-ban emiitett együttélés alatt a tényleges együttélés értendő, tehát a 26. és 32. §-ok eseteiben is nem az jön tekintetbe, hogy a házasfelek egymástól biróilag el vannak-e választva, hanem csak az, hogy tényleg együtt élnek-e, ugy hogy a contrario is csak azt lehet következtetni, hogy a 7. §. esetében az, hogy a házasfelek tényleg együtt élnek-e vagy sem, nem jön tekintetbe. Arra azonban, vájjon figyelembe veendő-e ez a biróilag történt elválasztás, a 26. és 32. §-okból nem vonható következtetés. Ezek után még az a kérdés marad megoldandó, hogy ha a biróilag elválasztott házasfelek a házassági együttélést jogi hatálylyal újra felveszik, hogy akkor az olyan nőre, a kinek férje az elválasztás ideje alatt magyar állampolgárrá honosíttatott, a férj magyar állampolgársága kiterjed-e, vagy hogy az ily nőnek honosíttatnia kell-e magát, ha magyar állampolgár akar lenni. Nézetem szerint kétséget