Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. új folyam I. kötet (Budapest, 1900)

— 628 — 5. Utrendőri kihágások. A törvény értelmében a közutaknak bármely elfoglalása, s a iáknak oly ültetése, mely a szabad közlekedést gátolja, tilos lévén, — az ut mentén ültetett fákról az ut felé nyúlt ágaknak az ezen uton eszközölt szállítás közben történt megcsonkítása következtében a fák tulajdonosának kártérítéshez való joga nem származik. A m. kir. Curia 1895. évi 1261. sz. határozata. Az elöbbeni állapot fentartása, csakis a közhasználatban álló utaknál mondható ki oly esetekben, ha a közhasználatot az eljáró közigazgatási hatóság beigazolva nem látja, a vitás kérdés, az ut tekintetében való rendelkezés nélkül a rendes birói útra utasítandó. A m. kir. kereskedelemügyi miniszter 1895. évi 59,695. sz. határozata. Csakis közhasználatban álló utak képezhetik a hatósági felügyelet tárgyát; míg az olyan (magán) utak vitás kérdései, melyek közhasználatban nincsenek, birói útra utasitandók. A m. kir. kereskedelemügyi miniszter 1895. évi 49,089. sz. határozata. Azon utaknál, melyek helye pontosan kijelölve nincsen, utíoglalásról szó nem lehet. A kijelölés s ennek alapján az esetleges foglalás megszüntetése iránti intézkedés annak feladata, a ki az utat fentartani köteles. A m. kir. kereskedelemügyi miniszter 1895. évi 21,270. sz. határozata : A B. F. g—i lakos ellen uttbglalás miatt folyamatba tett ügyben hozott határozatot, mely szerint nevezettet Gr. község 0. nevü dűlőjén átvonuló közdülőutból, a helyszíni szemle alkalmával konstatált foglalások oly módoni visszabocsátására kötelezte, hogy az ut a község felőli baloldalról számítva, — a hol már eredetileg nem szélesebb, — a 3 öl szélességet elérje, sőt a felmerült eljárási költségben is elmarasztalta, a nevezett részéről közbevetett felülvizsgálati kérvény alapján felülvizsgálván, — azt az elsőfokú határozattal együtt hatályon kívül helyezem, utasítván az eljárt elsőfokú hatóságot, hogy a szóban forgó ut jellegét vizsgálat tárgyává tétesse, s ennek megállapítása után, s ennek eredményéhez képest az ut fentartására kötelezettet, az ut határvonalainak a be nem fejezett tagositási eljárás folyományaként, tagositó mérnök közbejötte mellett leendő kijelölésére utasítsa. Annak megállapításáról, hogy történt-e foglalás vagy sem, csak ezen eljárás befejezése után lehet szó. Az eljárási költségek viselésére a feljelentő G. községet kötelezem. Elhatározásom indokai a következők: A bemutatott tárgyiratokból és vázlatrajzból egyáltalában meg nem állapitható az. hogy a panasz tárgyát képező útból történt-e foglalás vagy sem? A tárgyalási jegyzőkönyvben foglalt vallomások szerint, az utakat a tagositó mérnök annak idején kijelölte, de csakis ott, a hol ennek szükségét látta; arról azonban, hogy a panasz tárgyát képező ut a kérdéses helyen ki lett volna jelölve, egyik tanú sem tesz említést. Ezen felül a hivatalos uton meghallgatott vármegyei m. kir. államépitészeti hivatal jelentése szerint, a tagositott határ ezen dülőutja általában a régi dűlőúton vezetett, de az azon tett korrekcziók a tagok birtokba adása alkalmával nem jelöltettek ki, legalább semmi nyoma, s igy jelenleg szemle utján az ut helye pontosan nem állapitható