Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. új folyam I. kötet (Budapest, 1900)

— 604 — községi közlekedési közúton van, a másik törvényhatóság területén pedig a hídhoz való közlekedés folytatólagos biztosítását törvényhatósági közút közvetíti; ennélfogva nem marad egyéb hátra, minthogy analógiának követésével jelen esetre az idézett törvény 16. §-ának rendelkezései vétessenek irányadóul. E szerint a kérdéses műtárgy építéséről, illetőleg a kezeléséről és fentartásáról az érdekelt törvényhatóságok közösen és aránylagosan költségviseléssel tartoznak gondoskodni. Ezen rendelkezést a jelen esetre alkalmazva, a szóban forgó híd építési, fentartási és kezelési költségeit egyrészről a vármegye területén levő s I. községen át Sz. községbe vezető községi közlekedési közúthoz csoportosított érdekeltség, másrészről S.-B. szab. kir, varos viselné. Az utmesternek magánosok által kért építészeti engedély helyszíni tárgyalása alkalmával felmerült napi- és fuvardíj költségei a fél terhére, — ha erre valamely törvényesen fennálló szabály a felet nem kötelezi, — meg nem állapithatók. A felmerült költségek megtérítésére az útalap, melynek érdekében a kiküldetés történt, kötelezendő. A m. kir. kereskedelemügyi miniszter 1895. évi 38,498. sz. határozata: B. J. k—i utmesternek a K. J. r.-o—i lakos által kért építészeti engedély helyszini tárgyalása alkalmából felmerült költségei megállapítása tárgyában hozott határozatát a vármegyei m. kir. államépitészeti hivatal közbetett felebbezése következtében felülvizsgálván, azt ezennel oly módosítással hagyom helyben, hogy az utmesternek költségei a vármegyei útalapból, azonban nem az általa benyújtott számla, hanem az utmesterek szolgálati viszonyaira vonatkozó vármegyei szabályrendelet 2. §-ának utolsó bekezdésében foglalt határozmány szerint, — (a segéd- és kezelőszemélyzetre nézve megállapított fuvárpénz és 50 kr. napi ellátási pótlék), — megtérítendők. Kétségségtelen ugyanis, hogy az útmester a tárgyalásnál éppen nem a fél érdekeit, hanem ellenkezőleg a közutnak a fél érdekével esetleg ellenkező érdekeit van hivatva képviselni, s a helyszini tárgyaláshoz ugyanazon okból hivatik meg, tehát ugyanazon szempont alá is esik, mint a szomszédok, a kiket az eljáró főszolgabíró szintén értesít a tárgyalás határnapjáról, s a kik saját érdekeik megóvása, esetleges kifogásaik megtehetése végett a tárgyaláson megjelenhetnek, de költségeket nem számithatnak fel. Az utmesternek ily esetekben felmerülő költségei tehát a fél terhére ott, a hol erre valamely törvényesen fennálló szabály a felet nem kötelezi, — meg nem állapithatók. Alsóbb osztályú közutaknak magasabb osztályú közutak közé történő beosztásánál a közút mindennemű magánjogi természetű korlátozás nélkül veendő, illetve adandó át. A m. kir. kereskedelemügyi miniszter 1896. évi 14,798. sz. határozata: A törvényhatósági bizottságnak azon határozatát, — melylyel kimondotta, hogy t.-v—i viczinális közutat a viczinális közutak hálózatából kihagyva, a törvényhatósági közutak hálózatába veszi fel; továbbá azon határozatát is, melylyel azt mondotta ki, hogy a szóban forgó közutat egész szélességében veszi át, s V. községnek a tulajdonjog fentartására vonatkozó kérelmét nem teljesiti, a község felebbezése következtében felülvizsgálván, — az idézett határozatokat a felebbezés elutasítása mellett ezennel jóváhagyom. A szóban forgó közút ugyanis eddig községi közlekedési (viczinális) közút volt s így