Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. új folyam I. kötet (Budapest, 1900)

— 605 az mint ilyen jellegű magánjogi természetű tulajdon tárgya nem lehet, illetve arra a község rendelkezési jogot egyáltalában nem igényelhet. Eltekintve ettől, elutasítandó volt a község felebbezése azért is, mivel a szóban forgó közút a község kérelmének teljesítése esetében a tárgy iratok szerint a közforgalom igényeinek és követelményeinek megfelelő módon ki sem lenne építhető. A nagyközségek a teherkocsik keréktalpszélességének megállapítására vonatkozólag szabályrendeletet alkotni nem jogosultak. A mennyiben e szabályrendelet megalkotásának szüksége fenforog, azt a törvényhatóság alkothatja meg, de csakis egész területére kiterjedöleg. A m. kir. kereskedelemügyi miniszter 1897. évi 80,224. sz. határozata. A közút rézsűjének sikja és a szántóföldek metszési vonalán levő fák tulajdonjoga kétes, illetve azok nem tekinthetők feltétlenül a közúthoz tartozóknak. Az ily ügyekből kifolyó vitás kérdésekben, a mennyiben azok a rendes birói útra nem tartoznak, az 1890. évi I. t.-czikk 63 S-a alapján elsőfokban az alispán, másodfokban pedig a közig, bizottság határoz. A ni. kir. kereskedelemügyi miniszter 1898. évi 4.432. sz. határozata. A közigazgatási bizottság által utügyekben hozott határozatokat a főispán szintén jogositva van a kereskedelemügyi miniszterhez megfelebbezni, illetőleg azok ellen felterjesztéssel élni. A m. kir. beliigvminiszternek a kereskedelemügvi miniszterhez intézett 1894. évi 105,683. sz. átirata. A törvényhatósági utmesterekre (utbiztosokra) előirt képességi vizsga a közúti szolgálaton kivül álló egyének által is letehető. A m. kir. kereskedelemügyi miniszter 1896. évi 45.952. sz. általános rendelete. b) Útadó. A több törvényhatóság területén állami adót fizetők minden törvényhatóság területén külön-külön rovandók meg útadóval, esetleg az utadó-minimummal. A ni. kir. közigazgatási biróság közig, osztályának 1898. évi 1530. sz. határozata. A törvényhatóság területén közigazgatásilag előirt, de befizetésre más törvényhatóság területére átutalt állami egyenes adó után esedékes útadó azon törvényhatóságot illeti meg, a melyben az előirás történt, illetőleg a melynek területén az egyenes állami adónak alapját képező adótárgy van. A m. kir. kereskedelemügyi miniszter 1895. évi 15,686. sz. határozata.