Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. új folyam I. kötet (Budapest, 1900)

- 596 idézett törvény 66. §-ába ütköző kihágás vádja és következményei alól felmentendők voltak, minthogy az idézett szakasz alapján pénzbüntetés csak abban az esetben szabható ki, ha a törvény többi büntető szakaszaiban meghatározott kihágási esetek valamelyike fenn nem forog. A halászati törvény a kihágásokat nem pénzbirsággal, hanem pénzbüntetéssel rendeli büntetni. A halászati törvény a kihágás egyes eseteit taxative sorolván fel, a büntetés kiszabásánál a minősítés alapjaként nemcsak az illető szakasz általánosságban, hanem annak egyes pontjai közelebbről megjelölendők. Az eljárást a halászati ügyekre nézve is a 38,547. sz. alatt kelt belügyi m. kir. miniszteri utasitás szabályozza. A m. kir. földmivelési miniszter 1895. évi 97,995. számú határozata: A H. D. és társai t—i lakosok ellen folyamatba tett halászati kihágási ügyben az alispán által hozott másodfokú Ítéletet felebbezés folytán felülvizsgálat alá vettem, s ennek eredményéhez képest azt az elsőfokú Ítélettel megsemmisítem, s az illetékes elsőfokú hatóságot uj eljárás megtartására s a kifejlendőkhoz képest uj elsőfokú Ítélet hozatalára utasítom. Mert eltekintve attól, hogy azon körülmény, vájjon az elsőfokban eljárt h. főszolgabíró a törvényhatóság által kihágási ügyekben való Ítélkezésre feljogosittatott-e"? igazolva nem lett a rendelkezésemre álló tárgyalási adatok hiányossága folytán sem a kihágás elkövetésének ideje, sem pedig a vádlottak által használt halfogó eszközök törvénytelen jellege, s ennek alapja közelebbről meghatározható nem volt, miből kifolyólag az alsóbb fokú Ítéletek megsemmisítésével uj eljárás és Ítélet hozatala volt elrendelendő. Erről alispán urat oly hozzáadással értesítem, hogy a halászati törvény az egyes büntető szakaszokba ütköző kihágásokat nem pénzbirsággal, hanem pénzbüntetéssel rendeli büntetni, továbbá, hogy ezen törvény büntető szakaszai a kihágás egyes eseteit taxative sorolván fel, a büntetés kiszabásánál a minősítés alapjaként nemcsak az illető szakasz általánosságban, hanem annak egyes pontjai is közelebbről megjelölendők, s végül, hogy halászati kihágási ügyekre nézve is az eljárást az 1880. évi 38,547. sz. alatt kiadott belügyminiszteri rendelet szabályozza. Halászat akadályozása czimén csakis azon tulajdonos ellen tehető folyamatba a büntető eljárás, a ki haszonbérbe adott halászati területen a haszonbérlőt, vagy annak engedményesét a halászatban szándékosan gátolja. A m. kir. földmivelésügyi miniszter 1896. évi 5944. sz. határozata. Tiltott időben való halászás tényálladékának megállapításánál a kifogott halak minőségére nézve is ki kell a vizsgálatot terjeszteni; mert a halászati törvény általános tilalmat nem ismervén, a tiltott időben való halászás tárgyi tényáiladékához okvetetlenül megkivántatik, hogy a törvény által megállapított tilalmi időszakokban védelemben részesített halak fogassanak ki. A m. kir. földmivelésügyi miniszter 1895. évi 36,927. sz. határozata: Az N. S. által B. J. és társai ellen folyamatba tett halászati kihágási ügyben az alispán másodfokú Ítéletét, mely szerint a hozott elsőfokú szolgabírói Ítélet részbeni módosításával az 1888. évi XIX. t.-cz. 62. §-ának b), 63. §-ának a) és 65. §-ának a) és e) pontjai alapján B. J. és társai elmarasztaltattak, ellenben a 20 frt kártérítési összeg megfizetése alól felmentettek,