Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. új folyam I. kötet (Budapest, 1900)

- ő97 felebbezés folytán felülvizsgálat alá vettem, s ennek eredményéhez képest azt akkép változtatom meg, hogy fentnevezett panaszlottakat a tilalmi időben elkövetett halászás vádja és következményei alól, valamint a jogosulatlan halászás miatt reájuk kiszabott pénzbüntetés megfizetése alól felmentem ; továbbá a panaszló részére megállapított költség törlésével a felmerült s utólag megállapítandó eljárási költségnek az ítéletben megjelölt idő és teher alatti egyetemleges megfizetésére kötelezem, végül panaszlót kártérítési igényivel a rendes bírói útra utasítom. Mert a halászati törvény általános tilalmat nem ismervén, a tiltott időben való halászás tárg3á tény* álladékához okvetetlenül megkívántatik, hogy a törvény által megállapított tilalmi időszakokban a védelemben részesített halnemek fogassanak ki; minthogy pedig a kifogott halak minőségére nézve a vizsgálat egyáltalában ki sem terjesztetett, vádlottak a terhükre rótt kihágás vádja és következményei alól felmentendők voltak- Mert bár továbbá a jogosulatlan halászás ténye panaszlottakra nézve beigazolást nyert, ezen törvényellenes ténykedésük miatt azonban ezúttal marasztalhatók nem voltak, minthogy a kihágási eljárás lebonyolítása folyamán az iratok tanúsága szerint 1892. évi nov. 26-tól 1893. évi november hó 20-ig, tehát több mint 6 hó elteltéig hatósági intézkedés nem történt s így a kihágás büntethetősége az 1879. évi XL. t.-cz. 31. §-a értelmében elévült. A büntethetőség elévülése azonban panaszlottnak az eljárási költségek viselése iránti kötelezettségét nem érintvén, azt fentartani kellett. A panaszló részére megállapított költség törlése abban leli indokát, mert a közigazgatási gyakorlat szerint a felek vagy megbizottaik, a tárgyaláson való részvételük alkalmával felmerült költségeik megtérítésére igényt nem formálhatnak. Végül panaszló kártérítési igényével birói útra volt utasítandó, mert a kár nagyságára a vizsgálat ki nem terjesztetett. A kifogott halak fajának meghatározása nélkül .a halászati törvény 63. §. a) pontja alapján büntetés ki nem mérhető. A m. kir. földmivelésügyi miniszter 1899. évi 34.680. számú határozata. A Ch. L. és társa erdővédek följelentése folytán W. L. és társai ellen folyamatba tett halászati kihágási ügyben hozott másodfokú ítéletet, felebbezés alapján felülvizsgálat alá vettem, s annak eredményéhez képest azt oly módositással hagyom helyben, hogy panaszlottakat a halászati törvény 20. §-a szeriut minősülő s 63. §-ának a) pontjába ütköző kihágás vádja és következményei alól fölmentem, azonkívül a panaszosok részére megállapított eljárási költségeket törlöm. Mert bár a panaszlottak által kifogott halak méretei a 20. §-ban megállapított legkisebb méreten alul maradtak, s bár továbbá nagyon valószinü. hogy a kifogott halak között olyanok is fordulnak elő. melyeknek kifogása a most idézett szakasz értelmében bizonyos méreten felül van csak megengedve, tekintve, hogy a méretek a 20. §-ban csak bizonyos meghatározott halfajokra s külön külön vannak megállapítva, s hogy a kifogott halak panaszlók által fajilag meg nem határoztattak, a 63. §. a) pontjára alapított büntetés alkalmazásának helye nem lehet. Halászati•- tilalmi idő megszegésének ténye csakis ugy állapitható meg, ha a vizsgálat az elfogott halak minőségére is kiterjesztetik. A m. kir. földmivelésügyi miniszter 1897. évi 56,004. sz. határozata: Az alispán másodfokú ítéletét a marasztalt fél részéről közbevetett felebbezés folytán felülvizsgálat alá vettem, s annak eredményéhez képest