Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. új folyam I. kötet (Budapest, 1900)

— 593 való alakulása tárgyában kelt iratokat oly értesítéssel küldöm vissza a közigazgatási bizottságnak, hogy az országos halászati felügyelő által a vármegye alispánjához tett előterjesztésben foglaltak alapján a Tisza folyónak, — beleértve átmetszést és kanyarulatot, — T., illetve R. község déli határától B., illetve község északi határáig terjedő szakaszát, az 1888. évi XIX. t.-cz. 15. §-a értelmében oly vizterületnek nyilvánítom, a melyen a halászat az id. törvény 14. §-ának b) pontja értelmében csak társulati uton gyakorolható. A. B. és T. községek valamint a K. H. és neje képviselője által kifejezett azt a kérelmet, hogy a halászatot önállóan gyakorolhassák, figyelembe nem vehetem; mert a hatósági szakértő előterjesztésével szemben a nevezett községek, illetve K. H. és neje képviselője mivel sem bizonyították, hogy a halászat önálló gyakorlása a törvényben meghatározott korlátok között a szomszéd birtokosok érdekeinek sérelme nélkül is okszerűen helyt foglalt, jóllehet az emiitett 14. §. a) és b) pontjainak összevetéséből nyilvánvaló, hogy a kérdés elbírálásánál egyedül ezen szempont irányadó. A halászati jog tulajdonosa vizterülete alapján megillető több szavazatát csak egy képviselő által gyakorolhatja. A halászati társulat megalakulása után, a halászat a társulat területén, tekintet nélkül az érvényben álló bérleti szerződések tartalmára, csak az üzemterv szabályai szerint gyakorolható. A m. kir. földmivelésügyi miniszter 1898. évi 34,553. sz. határozata: Az A. halászati társulat közgyűlésén vita tárgyát képezte az a kérdés, vájjon a társalati alapszabályok 8. §-a szerint lehet-e helye annak, hogy egyes halászati jogtulajdonosok az őket halászati területük alapján a 8. §. szerint megillető több szavazatot több képviselő által is gyakorolhassák, és erre vonatkozó döntésem közlését a társulat elnöke hozzám intézett fölterjesztésében kérte. Fölkérem alispán urat, hogy elnöksége utján értesítse a nevezett társulatot arról, hogy sem a vízjogi törvénynek a vita folyamán hivatkozott 84. §-a, sem az alapszabályok 8. §-a nem tartalmaz kellő alapot a közgyűlés kisebbsége részéről kifejezett azon fölfogás támogatására, mely szerint egyes tulajdonos több szavazatát több képviselője által gyakorolhatná, mert a 8. §. azon rendelkezését, hogy a szavazatra jogosultak száma és szavazata évről évre megállapítandó, kizárólag a társulati tagok vizterületeire vonatkozó tulajdonjogban esetleg beálló változások teszik szükségessé. Tekintettel arra, hogy a szavazati jog gyakorlása a jogosított egyéni akaratának érvényesítésére szolgál, részemről a közgyűlés többségének a szavazatok oszthatatlansága mellett foglalt állását kell helyesnek kijelentenem. Értesítendő továbbá a társulat, hogy az emiitett rendkívüli közgyűlésről fölvett jegyzőkönyv 3. pontjában kifejezett az a határozata, mely szerint a társulati üzemterv 11. §-ában megállapított tilalmi idő. tekintettel a társulati kötelékbe tartozó vízterületekre nézve fönnálló bérleti szerződések tartalmára, egyelőre nem hajtható végre, meg nem állhat, mert az a halászati törvény végrehajtása tárgyában 5000/889. sz. a. kiadott itteni rendelet 17. §-ához a belügyi és igazságügyi miniszter urakkal egyetértésben, 70,994/897. sz. a. kibocsátott rendeletembe ütközik, mely rendelet szerint az üzemterv jóváhagyása után a halászat az illető társulat területén csakis az üzemterv alapján gyakorolható, tehát az üzemtervben megállapított tilalmi idő föltétlenül betartandó: az üzemterv föltételeitől eltérő gyakorlása a halászati jognak pedig az emiitett 5000/889. sz. itteni rendelet 22. §-a alapján lOOfrtig terjedhető pénzbirsággal büntetendő. 38