Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. új folyam I. kötet (Budapest, 1900)

— 586 Vizrendőri kihágást képező cselekmények elbírálásánál a felek között létrejött egyezség a hatóságot a büntetőjogi intézkedések megtételének kötelezettsége alól fel nem menti. Egyezség utján csakis a vagyonjogi vonatkozású részletek rendezhetők. A m. kir. földniivelésügyi miniszter 1898. évi 76.417. sz. határozata. Vizrendőri kihágások hivatalból üldözendők, ily ügyek tárgyalásánál a felek kiegyeztetésének helye nincs. A m. kir. fóldmivelésügyi miniszter 1895. évi 41,195. sz. határozata. Vizrendőri kihágási ügyekben a másodfokon való bíráskodási joggal megyékben csupán az alispán van felruházva, a kinek ezen jogát a főjegyzőn kivül az 1886. évi XXI. t.-cz. 69. §-a értelmében más hatósági tag nem gyakorolhatja. A m. kir. fóldmivelésügyi miniszter 1899. évi 36.048. sz. határozata. A vármegye tb. főjegyzője vizrendőri kihágási ügyekben bíráskodni nem jogosult, miután az 1885. évi XXIII. t.-cz. 177.. illetve 188. §-ai értelmében, a másodfokban való bíráskodási joggal megyékben csupán az alispán van felruházva, a kinek ezen jogát a főjegyzőn kivül az 1886. évi XXI. t.-cz. 69. § a értelmében más hatósági tag nem gyakorolhatja. Önkényüleg foganatosított vizimunkálatoknál a kártétel csakis a kárkövetelés szempontjából bir fontossággal; büntetőjogilag ellenben a károsodás fenn vagy fenn nem forgása különös sulylyal nem bir. A m. kir. fóldmivelésügyi miniszter 1896. évi 25,997. sz. határozata: A P. P. által J. N. ellen folyamatba tett vizrendőri kihágási ügybeni másodfokú Ítéletet, mely szerint a főszolgabírói elsőfokú Ítélet módosításával, J. N. hatósági engedély nélkül létesített vízi munkálat foganatosítása által elkövetett, s az 1885. évi XXIII. t.-cz. 42. §-ába ütköző kihágás miatt az idézett törvény 184. §-ának 3. pontja Ítéltetett, s egyúttal a r—i vadpatakmedertisztitás elmulasztásának pótlása iránt a kellő intézkedések megtétele elrendeltetett, J. N. részéről közbevetett felebbezés alapján felülvizsgálat alá vettem, s ennek eredményéhez képest helybenhagyom. Felebbezőnek azon kifogását illetőleg, hogy a panasz tárgyává tett munkálat által kár senkinek sem okoztatott, megjegyzem, hogy a vízjogi törvény határozmányai szerint önkényüleg foganatosított munkálatoknál a károsodás csakis a kárkövetelés szempontjából bir fontossággal; büntetőjogilag ellenben a kártétel fenn- vagy fenn nem forgása különös sulylyal nem bir s a vizrendőri kihágás minősítésére az idézett törvén}7 42. §-ában jelzett esetekben kihatással nem lehet. Ha a kihágási eljárásra az elévülés czimén felmentettnek ténye szolgáltatott okot, akkor az elévülés nem elég jogczim arra, hogy a tettes az eljárási költségek alól felmentessék. A m. kir. fóldmivelésügyi miniszter 1896. évi 52,744-. számú határozata: A b—i helyiérdekű vasút osztálymérnöksége által E. M. ellen folyamatba tett vizrendőri kihágási ügyben a másodfokú Ítéletet, mely szerint a szolgabírói elsőfokú itéíet helybenhagyásával panaszlott az 1885. évi