Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. új folyam I. kötet (Budapest, 1900)

— 583 — 4. Vizrendó'ri kihágások. Víznek merítés segélyével másnak földjére való átöntése vizrendőri kihágást képez. A m. kir. földmivelésügyi miniszter 1895. évi 63,827. szám alatt kelt határozata : Az I. N. által T. Zs. ellen folyamatba tett vizrendőri kihágási ügyben hozott másodfokú Ítéletet oly változtatással hagyom helyben, hogy a kiszabott pénzbüntetést 5 frtra szállítom le. nem fizetés esetén pedig a pénzbüntetés egy napi elzárással helyettesítendő. A másodfokú Ítélet megváltoztatásával vádlott a terhére rótt kihágásban vétkesnek volt kimondandó, mert azon cselekménye, hogy a vizet állítólag engedélyezett töltéssel körülvett birtokáról a töltésen keresztül egy csatorna segélyével birtokára vezette át, — tekintettel arra. hogy vádlott a viz átvezetésére engedélylyel nem birt, továbbá ezen tette következtében idegen érdekek érintettek, hogy végül a vizátvezetés művelete által vizkárositásnak megakadályozása czéloztatott, s igy mindazon ismérvek fenforognak, melyek alapján az 1885. évi XXIII. t-cz. 12. §-ába ütköző kihágás tényalladéka megállapítható : ennélfogva vádlott az ítélet rendelkező részében megállapított pénzbüntetésben s a vízjogi törvény 169. §-a alapján a felmerült költségekben marasztalandó volt. Leszállítandó volt a pénzbüntetés, mivel vádlott azon cselekménye által, hogy a vizet csatorna segélyével panaszos birtokára vezette át: vádlónak saját beismerése szerint kárt nem okozott, mivel birtoka amúgy is viz alatt állott. A védtöltés padkája a védtöltéssel egy test lévén, a rajta való lovaglás vizrendőri kihágást képez. A m. kir. fölmivelésügyi miniszter 1898. évi 14,090. sz. határozata. Az x—i ármentesitő társulat képviseletében K. G. társulati mérnök panaszára Sz. M. ellen folyamatba tett vizrendőri kihágási ügyben hozott másodfokú Ítéletet felebbezés folytán felülvizsgálat alá vettem, s annak eredményéhez képest azt megváltoztatom, s panaszlottat az 1885. évi XXIII. t -czikk 144. §-ának 2. pontjába ütköző kihágás elkövetése miatt marasztalom el. A másodfokú ítélet megváltoztatandó volt, mert a megtartott tárgyalás során beigazoltatott, hogy panaszlott a társulati védtöltés padkáján, — a védtöltés tulajdonosának engedélye nélkül, — lovagolt; minthogy pedig a védtöltés padkája azzal egy testet képez s a védtöltés megjelölésben önként értetődőleg annak padkája is benfoglaltatik: a fenti szakasz alapján panaszlottat marasztalni kellett. Nem állapitható meg kihágás tényálladéka akkor, ha valaki a birtokán fakadó talajviz felhasználásával jeget termel. A m. kir. földmivelésügyi miniszter 1897. évi 8622. sz. határozata: Az A. K. ellen folyamatba tett vizrendőri kihágási ügyre vonatkozó másodfokú Ítéletet felebbezés folytán felülvizsgáltam, és annak eredményéhez képest azt megváltoztatom s panaszlottat a terhére rótt vizrendőri kihágás vádja és ennek következményei alól felmenteni; mert a póttárgyalás kétséget kizárólag beigazolta, hogy a panaszlott a saját birtokán fakadó talajvízből,