Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. új folyam I. kötet (Budapest, 1900)

— 577 ­A part- és medertulajdonosok a medret és partot a növényzettől és fáktól tisz­tántartani kötelesek, s ezen kötelezettség teljesítésére a rendőri hatóság részéről annak felügyeleti jogából folyólag rendőri uton szőrithatók; de a medernek és part­nak oly mérvű rendezésére, a mily mértékű rendezést a vizeknek kár nélküli lefolyása igényel, rendőri uton mindaddig nem kötelezhetők, mig a rendezés módozatai, továbbá az érdekeltség és érdekeltségi arány az engedélyezés formái szerint az illetékes ható­ságok részéről jogerősen meg nem állapittatnak. A m. kir. földmivelésügyi miniszter 1894. évi 36,744. sz. határozata: A város határában levő úgynevezett gátéri csatorna kitisztítása ügyé­ben hozott másodfokú határozatot, mely szerint N. város polgármesterének elsőfokban hozott határozata helybenhagyásával K. J. és társai köteleztet­tek a gátéri földjeik közt, illetőleg mellett elvonuló gátéri csatornának a bir­tokaikat érintő, illetőleg keresztező részén a medret a benne levő s a víz­folyást gátló növényzettől, iszaptól és ültetett fáktól kitisztítani, s a jelzett csatornáknak ezutánra is kellő időben, kellő időszakonkénti kitisztításáról folytonosan gondoskodni: Sz. Gy. részéről közbevetett felebbezés folytán felülvizsgálat alá vettem, s ennek eredményéhez képest azt, a mederbe ültetett fák s a vízlefolyást gátló növényzet eltávolítására vonatkozó részé­ben helybenhagyom, egyebekben azonban az elsőfokú határozat vonatkozó intézkedésével együtt megsemmisítem s alispán urat oda utasítom, hogy a nevezett csatorna tisztítási tervezetét, valamint az érdekeltségi kimutatást készíttesse el, azokat közszemlére tegye ki, s erről az érdekelteket egyénileg értesítse, s közszemlére való kitétel után pedig az érdekelteknek ugyan­csak egyénileg leendő megidézése mellett tartson tárgyalást, s a kifejlen­dőkhöz képest a fentartás' módozatát s fentartási kötelezettség arányát, — különös tekintettel egyesek részéről a parti föld elhordása s szétterítése következtében előálló munkatöbbletre, — határozatilag állapítsa meg. s határozatában egyúttal a jelen eljárás költségeinek viselése iránt is intéz­kedjék. Mert a part- és medertulajdonosok a medernek és partnak oly­mérvü rendezésére, a mily mértékű rendezést a vizeknek kár nélküli lefolyása igényel, rendőri uton mindaddig nem kötelezhetők, mig a rendezés módozatai, továbbá az érdekeltség és érdekeltségi arány az engedélyezés formái szerint az illetékes hatóságok részéről jogerősen meg nem állapittat­nak. Ellenben a meder tisztántartására vonatkozó általános rendelkezések­ből is önként következik, hogy a tulajdonos a medret és partot a növény­zettől és fáktól tisztán tartani köteles, és ezen kötelezettség teljesítésére a rendőri hatóság részéről annak felügyeleti jogából folyólag rendőri uton annál is inkább szorítható, minthogy ily intézkedések által csakis a víz­folyás akadályai hárittatnak el: az ily akadályok eltávolítása pedig elsősor­ban a tulajdonos érdekét és kötelezettségét képezi s általa teljesítendő. Vizfolyás partjának a törvény által megengedett védelme czimén csakis a part erősitésére szolgáló, de nem a mederbe alkalmazott és a viz természetes lefolyását megváltoztató munkálatok teljesithetők. A ra. kir. földmivelésügyi miniszter 1897. évi 10.368. sz. határozata: Az M. P. panaszára M. J. ellen folyamatba tett vizrendőri kihágási Ügyre vonatkozó másodfokú Ítéletet, mely szerint az elsőfokú főszolgabírói Ítélet helybenhagyásával panaszlottakat az 1885. évi XXIII. t.-cz. 142. §-ában körülirt kihágásban vétkesnek mondja ki, és arra kötelezte, hogy szintén a fenti idő és jogkövetkezmények terhe alatt a V. patak medrébe bevert 37

Next

/
Thumbnails
Contents