Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. új folyam I. kötet (Budapest, 1900)

- 22 —' A választói jogosultság egyik alapfeltételét képező 1/i telek nagyságának megállapításánál egyedül a Mária Terézia-féle úrbéri szabályozáskoi, illetőleg az 1836. évi V. t.-czikkben meghatározott telekmennyiség irányadó. A m. kir. belügyminiszter 1898. évi 27,250 sz. határozata : A f. évre érvényes választói névjegyzék utólagos kiigazitása és az 1874. évi XXXIII. t.-cz. 4. §-ában emiitett 1U telek nagyságának megállapítása tárgyában tett jelentésére, az általam véleménynyilvánításra felkért igazságügyminiszter ur nézetével egyezőleg, a központi választmánynak a következőkben válaszolok : A fentidézett t.-cz. 4. §-ában emiitett s a választói jogosultság egyik alapfeltételét képező 1/i telek nagyságának megállapításánál egyedül a Mária Terézia-féle úrbéri szabályozás alkalmával, illetőleg az 1836. évi V. t.-czikkben meghatározott telekmennyiség áz irányadó. Az ezen törvényes mértéktől eltérő nagyságú «antiqua sesssio» vagy bármely más, úrbéri törvényeinkben ismeretlen elnevezésű telekegység figyelembe nem jöhet. Az országgyűlési képviselőválasztói jogosultság megállapításánál az l/4 úrbéri telek nagyságánál egyedül a Mária-Terézia-féle úrbéri szabályozás alkalmával, illetőleg az 1836. évi V. t.-czikkben meghatározott telekmennyiség az irányadó. A m. kir. belügyminiszter 1899. évi 33,000. számú, az összes törvényhatóságokhoz intézett általános rendelete : Az 1874. évi XXXIII. t.-cz. 4. § a értelmében a választói jogosultság egyik alapfeltételét képező úrbéri értelemben vett 1/4 teleknek és földadóminimumnak némely községben állítólag törvénytelen megállapítása miatt, a mult években a vezetésem alatt álló belügyminisztériumhoz több panasz érkezett. Ezen körülményre való tekintettel, és az e részben netán felmerülő kételyek eloszlatása végett mindenekelőtt kijelentem, hogy az úrbéri értelemben vett telek nagyságának megállapításánál egyedül a Mária-Teréziaféle úrbéri szabályozás alkalmával, illetőleg az 1836. évi V. t.-czikkben meghatározott telekmennyiség az irányadó. Az ezeu törvényes mértéktől eltérő nagyságú vagy bármely más, úrbéri törvényeinkben ismeretlen elnevezésű (pl. antiqua sessio. Wort stb) telekegység figyelembe nem jöhet. Az esetleges visszaélések megakadályozása és a választó közönség jogainak még hatályosabb megvédése végett pedig a következőket rendelem : A központi választmány a megválasztandó összeíró küldöttségeket, különösen azok elnökeit, szigorúan utasítsa, hogy az emiitett úrbéri 1/4 teleknek és földadó-minimumnak a beszerzett adatok alapján törvényesen megállapított mennyiségét az 1874. évi XXXÍII. t.-cz. 32. §-a értelmében kitűzött összeirási határnapon a községi elöljáróság utján minden nagyközségben és körjegyzőségi székhelyen a legkiterjedtebb módon — felelősség terhe alatt — közhírré tegyék. A választási törvény (1874. évi XXXIII. t.-czikk) 21-S-ában előirt eskütételt esküminta egyszerű aláírása nem pótolhatja. A m. kir. belügyminiszter 1895. évi 41,346. sz. határozata: A központi választmány határozatát, mely szerint az összeíró küldöttségi elnökök eskütétel gyanánt esküminta aláírására köteleztettek, oda módosítom, hogy az elnökök az 1874. évi XXXIII. t.-cz. 21. §-ában előirt esküt szintén letenni, nem csupán eskümintát aláírni kötelesek, mely utóbbi csak a tényleg