Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. új folyam I. kötet (Budapest, 1900)

— 23 — letett eskü bizonyítékául szolgálhat. Eltekintve ugyanis attól, hogy a törvény világosan eskütételt, nem pedig esküminta aláírást kíván, semmi leküzdhetlen akadálya nincs annak, hogy az elnökök az előirt esküt akár a központi választmány, akár valamely hatósági közeg (pl. főszolgabíró) előtt, akár a küldöttségi tagokkal együttesen működésük megkezdésekor letegyék. Az országgyűlési képviselőválasztók összeirására hivatott küldöttségek nem alakithatók meg ugy, hogy az összeiró küldöttségi elnökök maguk szemeljék ki, a központi választmány által választott egyének sorából a tényleg meghivandó tagokat. A m. kir. belügyminiszter 1895. évi 41,343. sz. határozata: A központi választmány határozatának azt a részét, mely szerint az összeiró küldöttségek elnökei felhivattak, hogy a küldöttségek tagjait, a menynyire csak lehet, az egyes választókerületekre kirendelt tagok sorából, lakhelyüknek a működési helyhez való közel fekvésére való tekintettel maguk szemeljék ki: ezennel feloldom, s az 1876. évi XVIII. t.-cz. 1. §-ához képest az összeiró küldöttségeknek törvényszerű sürgős megalakítására utasítom. A fent idézett szakasz szerint ugyanis maga a központi választmány választja a 3 tagu összeiró küldöttségeket, mely jogát es kötelességét az összeiró küldöttségi elnökökre akként, hogy a központi választmány által kijelölt nagyszámú egyének sorából ezek szemeljék ki a meghivandó tagokat, vagyis, hogy az összeiró küldöttségi elnökök saját tetszésük szerint állítsák össze a küldöttségeket, törvényszerűen át nem ruházhatja. A központi választmányi tagok választása körül követendő eljárás. A m. kir. belügyminiszter 1898. évi 136,379. sz. határozata: H. rendezett tanácsú város polgármestere felterjesztette hozzám azt a képviselőtestületi határozatot, mely szerint a volt központi választmánynak tagjai «a régiek maradjanak» tartalmú szavazólapok utján, vagyis az illetők neveinek feltüntetése nélkül újból megválasztattak. Értesítem az alispán urat, hogy ezen határozatot az 1874. évi XXXIII. t.-cz. 27. §-ában gyökerező jogomnál fogva a törvényességi szempontból ezennel megsemmisítem, mert 1. a választás czéljából elrendelt titkos szavazásnak egyik lényeges és a dolog természeténél fogva bővebb indokolást nem igénylő általános feltételét az képezi, hogy a választó közönség félreérthetetlen elhatározása a megválasztandó egyének megnevezésében szabatos kifejezésre jusson; 2. az emiitett képviselőtestület által követett eljárás — különösen a nagyobb központi választmányoknál — a választók előzetes tájékozottságát és a törvényileg előirt minősültség ellenőrzésének hatályosságát csökkenti; 3. az. 1874. évi XXXIII. t.-czikknek e részben irányadó 20. §-a a központi választmánynak nem mint testületi egésznek megalakítása, hanem a központi választmány tagjainak, tehát egyéneknek megválasztása iránt rendelkezik; 4. a volt központi választmány működésének és megbízatásának időtartama, m. évi deczember 31-én lejárt ugy, hogy ezen megszűnt működési jog folytatásának még látszata, a lejárt megbízásnak még látszólagos felélesztése is ellenkezik a törvény czélzatával, mely azt kívánja, hogy a központi választmány tagjait teljesen függetlenül, az előző központi választmányra való minden tekintet és hivatkozás nélkül kell megválasztani, még abban az esetben is. ha a választók bizalma véletlenül ugyanazon egyéneket juttatná is a központi választmányi tagsághoz, a kik a volt központi választmányban is helyet foglaltak.