Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. új folyam I. kötet (Budapest, 1900)

— 9 A magyar honpolgárság távollét által történt elvesztésének kimondására a belügyminiszter illetékes. A m. kir. belügyminiszternek 1897. évi 52,273. sz. a. a honvédelmi miniszterhez intézett átirata : Van szerencsém tisztelettel válaszolni, hogy azon nézetében, miszerint a kivándorlottakra nézve annak a megállapítása, hogy az illetők távollét által magyar honpolgárságukat elvesztették, a belügyminisztert illeti, teljtartalniulag hozzájárulok. Ezen elv körrendelet utján ki nem mondatott ugyan, de a dolog természetéből foly, hogy erre kizárólag az állampolgársági törvény vonatkozó szakaszának végrehajtására hivatott belügyminiszter illetékes és tényleg ily gyakorlat is követtetik. Önként értetik azonban, hogy az állampolgárság elvesztésének megállapítása csak akkor foglal helyet, ha a felmerülő esetekben kérdésessé tétetik, vagy valamely szempontból szükségesnek mutatkozik Az ügy érdemére nézve abbeli nézetemnek adok kifejezést, hogy az Amerikába költözött védkötelesek a szerint, a mint kilétük iránt adatok állanak rendelkezésre vagy nem, a távollevők, illetőleg a teljesen ismeretlenek lajstromába veendők fel és tartandók nyilván; végleges töröltetésük azonban csakis a belügyminisztériumtól kieszközölt kijelentés alapján történjék. Külföldön tartózkodó magyar állampolgár távollétének folytonosságát a hadmentességi dij szempontjából való nyilvántartás épugy megszakitja, mint a lerovás. A m. kir. belügyminiszter 1899. évi 12.047. sz. határozata: Budapest főváros polgármesterének. L. Alfréd Pál honossága tárgyában tett jelentése kapcsán értesítem, hogy távollét esete nem forog fenn, mivel a hadmentességi dij szempontjából való nyilvántartás épen ugy megszakitja a távollét folytonosságát, mint a lerovás. Épen az J890. évi 92,429. számú itteni határozat indokolásából az következik, hogy megszakítást képez az államnak, illetve hatóságnak azon ténye is, hogy a hadmentességi dijat az illető állampolgári minőségből kifolyólag saját kincstára javára követelésbe veszi. A hadmentességi díjkötelesek lajstromaiban való nyilvántartás, a távollét folytonosságának megszakítása szempontjából sem nagyobb, sem kisebb jelentőséggel nem bír. mint a katonai nyilvántartások; mindkét nyilvántartás azon alapul, hogy a hatóság az illetőt magyar állampolgárnak tekinti, mert oly teljesítményeket vár tőle, melyekre csak magyar állampolgár köteles. Magyar indigena csupán az által, hogy törvényhozói jogát az osztrák urakházában gyakorolja, magyar állampolgári minőségét el nem veszti. A m. kir. közigazgatási bíróság 1899. évi. 578. sz. határozata : A közigazgatási bíróság gróf H. Jánosnak a M. vármegyei legtöbb adót fizetők névjegyzékébe való fölvétele ügyét, melyben M. vármegye állandó biráló választmánya 1898. évi október hó 19. napján 1. sz. a. határozott, gróf H. János által beadott panasz folytán vizsgálat alá vévén, következőleg ítélt: A m. kir. közigazgatási bíróság a panasznak helyt adva, gróf H. Jánosnak 10353 frt 86 kr. egyenes állami adóval M. vármegye legtöbb adót fizető bizottsági tagjai 1899. évre érvényes névjegyzékébe való fölvételét elrendeli. Indokok: Panaszlónak a fejezetben irt névjegyzékbe való fölvétele azért tagadtatott meg, mert mint az osztrák urakházának tagja nem tekinthető magyar állampolgárnak, s igy az 1886. XXI. t.-cz.