Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. új folyam I. kötet (Budapest, 1900)

- 4 a községi kötelékbe való felvétel nem helyeztetett kilátásba, szükséges kimutatni azt is, hogy időközben más állampolgárságot nem szerzett, mert csak akkor esik az 1879. évi L. t. czikk 39. §-a alá. vagyis akkor lehet — de nem feltétlenül kell — őt visszhonositani. Nem mulaszthatom el azonban hangsúlyozni, hogy a határozathozatal joga az 1879. évi L. t.-cz. értelmében a vezetésem alatt álló minisztériumot illeti meg. Az oly egyén részére kiállított honosítási okirat, a ki annak kézbesítésétől számított egy év alatt az állampolgári eskü etevésére nem jelentkezik, hatályát veszti. A m. kir. belügyminiszter 1895. évi 29,212. számú határozata: B. V. H. honositási ügyében értesítem, hogy az elől nevezett részére 1892. évi szeptember 1-én 67,171. szám alatt kiállított s itt visszatartott honositási okiratot hatályon kivül helyezendőnek találtam ; mert a tárgyalási iratok szerint a hatóságok részéről minden elkövettetett arra, hogy a honeskü letételére idéző végzés nevezett tudomására hozassék s nevezett annak daczára, hogy a végzés előbb meghatalmazottja, utóbb rokona kezeihez kézbesittetett, az utolsó kézbesitéstől (1894. évi február 9-től) számitott egy év alatt sem jelentkezett az állampolgári eskü letételére, ellenkezőleg Amerikába költözött ki. miből következtethető, hogy a magyar honosság megszerzésére súlyt nem fektet. Ha a magyar állam kötelékéből elbocsátott egyén, az elbocsátási okirat kézbesítésétől számitott egy éven belül a magyar korona országai területét el nem hagyja, elbocsátási okirat kiállításáért újból tartozik folyamodni. A m. kir. belügyminiszter 1895. évi 20,504. sz. határozata: M. E. cs. és kir. tényleges állományú főhadnagy kivándorlási ügyében értesitem, hogy az 1879. évi L. t.-cz. 29. §-ának második bekezdésében foglalt rendelkezés alól. mely megköveteli, hogy a magyar állam kötelékéből elbocsátott egyén, az elbocsátási okirat kézbesítésétől számitott egy éven belül a magyar korona országai területét hagyja el, kivétel nem tehető. Ha azonban hivatásuknál fogva vagy egyébként helyhez kötött egyéneknek nem állott módjukban, hogy egy éven belül kiköltözzenek, akkor az elbocsátási okirat kiállítása iránti kérelmüket megújítani tartoznak. A magyai állampolgárság távollét általi elévülése megszakittatik az által, ha az illető a népfölkelés vagy az állitáskötelesek lajstromaiba időközben fölvétetik. A m. kir. honvédelmi miniszternek 1891. évi 16,869. sz. alatt a m. kir. belügyminiszterhez intézett átirata : A ki az országból távol van, de az 1879. évi L. t.-cz. 31.. illetőleg 32. §-aiban az állampolgárság elvesztésére megkívántató 10 év letelte előtt védkötelessé válik és a népfölkelés vagy az állitáskötelesek lajstromaiba fölvétetik, arra nézve a magyar állampolgárság elévülése megszakad és a 10 évi távollét csak azon időponttól számitható. a melyben védkötelezettségi ideje letelt, vagy a mikor állítási, esetleg katonai vagy honvédségi szolgálati kötelezettségének, vagy a mennyiben hadmentességi dijra kötelezett, ebbeli kötelezettségének végleg eleget tett. Indokok: Ha az ily kiskorában szüleivel kivándorolt egyén magyar állampolgársága, szüleinek 10 évi