Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. új folyam I. kötet (Budapest, 1900)

4. Illetékesség. A törvényhatósági közgyűlés a szolgabírót nem valamely járás szolgabirájává, hanem általában szolgabiróvá választja meg; a járásba beosztás a főispán hatáskörébe tartozik. A m. kir. belügyminiszter 1894. évi 102,446. sz. határozata: A közgyűlésen végbement szolgabiróválasztást. illetőleg N. J. árvaszéki ülnöknek s—i járási szolgabiróvá megválasztását kimondó közgyűlési határozatot G. Gy. törvényhatósági bizottsági tag felebbezése folytán felülvizsgálván : a választást azzal a helyesbítéssel tartom érvényben, hogy N. J. nem s—i járásba választatott meg szolgabírónak, hanem a közgyűlés őt csupán szolgabírónak választotta, valamely járásba való beosztása pedig az 1886. évi XXI. t.-cz. 57. §-ának Bj, hj pontja alapján a főispán jogkörébe tartozik. Helyettesitésnek csak azon esetben lehet helye, ha valamely állás vagy üresedésbe jön, vagy pedig valamely tisztviselő hivatalától felfüggesztetik. Tartós betegség, vagy szabadságoltatás esetében az illető tisztviselő teendőinek ellátásáról nem a főispán jogkörébe tartozó helyettesités utján, hanem az alispáni jogkörben kell intézkedni. A m. kir. belügyminiszter 1899. évi 36,476. sz. határozata: A főispán helyettesítési jogát az 1886. évi XXI. t.-cz. 57. §. B. d) pontja és a 87. §. szabályozzák. Ezek szerint a helyettesités joga a főispánt csakis valamely törvényhatósági tisztviselő felfüggesztése esetén, vagy akkor illeti meg, ha valamely tiszti állás időközben megüresedik. A hivatalos teendőinek ellátásában akár betegség, akár szabadságolás folytán akadályozott tisztviselő munkakörébe utalt teendőknek időközi ellátásáról való gondoskodás azonban nem eshetik ugyanazon elbírálás alá. mint amikor ideiglenesen vagy végleg megüresedett álláfoknak helyettesités utján i betöltésének szüksége forog fenn; mert a közigazgatás és közszolgálat zavartalan menetéről gondoskodni az 1886. évi XXI. t.-cz. 68. §-ának a) és l) pontjai szerint a vármegye első tisztviselőjének jogát és kötelességét képezi. Körorvosi székhely áthelyezése kérdésében elsőfokulag az alispán, másodfokulag a közigazgatási bizottság illetékes határozni. A m kir. belügyminiszter 1898. évi 1476. számú határozata: A vármegyei törvényhatósági közgyűlés határozatának azon részét, mely szerint a k—i járás negyedik közegészségi körének székhelye Sz.-ről M. községbe rendeltetett áthelyeztetni, a B. Lajos és társai lakosok részéről közbevetett felebbezés folytán fölülvizsgálat alá vévén, azt ezennel megsemmisítem és elrendelem, hogy a szóban levő székhelymegváltoztatási kérdés iránt a vármegye alispánja hozzon törvényszerű uj. elsőfokú határozatot. Mert az, hogy a körorvos melyik községben lakjék, az 1876. évi XIV. t.-czikk 144. és az 1886. évi XXII. t.-cz. 70. §-ai értelmében esetről-esetre az alispán van hivatva. — a képviselőtestületek és a járási tisztviselő meghallgatása mellett —. meghatározni, mihez képest már fennálló körovosi székhely áthelyezése iránt is csak az határozhat elsőfokon.