Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. új folyam I. kötet (Budapest, 1900)

96 a beosztásnak niegfelelőleg, a törvény további szakaszaiban a három rendbeli teendők tárgyában külön-külön «Részekben» intézkedik. Az «I. Részben» tárgy altatnak a bizottságnak «teendői a közigazgatás terén.» Ebben az «L Részben» foglaltatik a 22. §., mely a főispánon kivül a közigazgatási ágak valamennyi képviselőjének megadja a szakukhoz tartozó kérdésekben a felebbezési jogot. Külön a «II. Részben» tárgyalja azonban a törvény a bizottság teendőit fegyelmi ügyekben. Ebben a fejezetben a felebbezés joga már nincs az összes szakelőadóknak megadva, és az a 48. §. kifejezett rendelkezése szerint csakis az érdekelt feleket és ídvülök^a főispánt illeti meg. De az előadottakon kivül azért sem illeti meg a törvényhatósági tisztviselők fegyelmi ügyeiben a kir. ügyészt a felebbezési jog, mert időközben a törvényhatósági tisztviselők fegyelmi ügyeire vonatkozó szabályok külön, egységes törvénybe, az 1886. évi XXIII. t.-czikkbe foglaltattak és ebben a törvényben sehol sincs említés téve arról, hogy a kir. ügyészt a törvényhatósági tisztviselők fegyelmi ügyeiben a felebbezési jog megilletné. A közigazgatási bizottságnak, mint felebbviteli hatóságnak, az 1876. évi VI. t.-cz. III. részében körülirt hatáskörében hozott határozata eiien az alispánnak felebbezési joga nincs. A m. kir. belügyminiszter 1897. évi 70,250. sz. határozata: Sch. Mór és társai építkezési ügyében, a közigazgatási bizottság által és az alispáni előadói javaslatától eltérőleg hozott harmadfokú határozata ellen az alispán által bejelentett felebbezését visszautasítom. Mert az alispánt az 1876. évi VI. t.-cz. 22. §-a alapján felebbezési jog illeti meg a közigazgatási bizottságnak a törvény II. fejezete I. részében körülirt hatáskörében hozott határozatai ellen, a mennyiben ezen határozatok az általa képviselt közigazgatási ágat érintik. A jelen határozatot azonban a közigazgatási bizottság, mint felebbviteli hatóság, e törvény III. részében körülirt hatáskörében hozta, a melyre nézve a felebbezési jogot az 57. §. szabályozza. Ezen §. s azzal kapcsolatban A. vármegye építkezési szabályrendelete értelmében pedig az alispánnak ezen ügyben felebbezési joga nincsen. A közigazgatási bizottságban az állami tisztviselők helyettesei csak mint szakelőadók működhetnek. A közigazgatási bizottság rendes állami tagjai megbizhatók ugyan a fegyelmi vizsgálat teljesitésével, de azon ügyben nem bíráskodhatnak. A kir. ügyészek nem teljesithetnek fegyelmi vizsgálatot. A m. kir. belügyminiszter 1898. évi 71,022. sz. határozata: Értesítem, hogy a közigazgatási bizottságban az állami tisztviselők helyettesei csak mint szakelőadók működhetnek, az illető állami közeg akadályoztatása esetében, más egyéb, a közigazgatási bizottság rendes tagjait megillető jogokat azonban nem gyakorolhatnak. Azon állami közegek is. kik rendes tagjai a közigazgatási bizottságnak, megbizhatók ugyan az 1886. évi XXIII. t. cz. 3. §-a alapján a fegyelmi vizsgálat teljesitésével, de azon ügyben, amelyben a vizsgálatot teljesítették, a fegyelmi választmányban nem bíráskodhatnak, ha a közigazgatási bizottság fegyelmi választmányának nem tagjai. A kir. ügyészek pedig egyáltalában nem teljesithetnek fegyelmi vizsgálatot, mert miként azt az igazságügyi miniszter hasonló előzetes esetben már kijelentette, a fegyelmi vizsgálati cselekméuyek teljesítése az ügyészi állással össze nem fér.