Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. új folyam I. kötet (Budapest, 1900)

- 95 A főispán tartós betegsége idejére a közigazgatási bizottság egyik választott tagja megbizható azzal, hogy az emiitett bizottságnak és annak fegyelmi választmánya ülésein elnöki tisztet teljesithessen. A m. kir. belügyminiszter 1898. évi 69,905. sz. határozata: A vármegye alispánjának, mint ezen bizottság helyettes elnökének tett előterjesztése folytán L. Józsefet, azon közigazgatási bizottság választott tagját, tekintettel a főispán tartós betegségére s utalással az 1876. évi VI. t.-cz. 20. és 52. §-aiban lefektetett rendelkezésekre, ezennel megbízom, hogy a közigazgatási bizottságnak és ezen bizottság fegyelmi választmányának ülésein oly ügyek tárgyalásánál, melyekben az alispán valamely megfelebbezett határozatának fokozatos felülbirálásáról van szó, az elnöki tisztet teljesíthesse, s az elnöklete alatt hozott határozatokat kiadmánj^ozhassa és aláírhassa. Ezen megbízatás a főispán hivataloskodásának újra felvételével véget érend. A közigazgatási bizottság határozatai ellen a bizottság választott tagjainak nincs felebbezési joguk." A m. kir. belügyminiszter 1897. évi 91,437. sz. határozata: M. Béla volt kir. tanfelügyelőnek távozása folytán megüresedett albizottsági tagsági helyek betöltése tárgyában hozott közigazgatási bizottsági határozat ellen B. Ódön bizottsági tag által szóval bejelentett felebbezést, a felebbezett határozat érintetlenül hagyása mellett ezennel elutasítom. Mert az 1876. évi VI t.-cz. 22. § a főispánon kívül csupán az egyes közigazgatási ágaknak a bizottságban jelen levő képviselői részére biztosítja és adja meg azt a jogot, hogy ha a hozott határozatot törvénytelennek vagy az általuk képviselt közigazgatási ág szempontjából sérelmesnek tartják, az ellen felebbezéssel élhessenek; a bizottság választott tagjai azonban felebbezési joggal nem birnak. A kir. ügyészt, mint közigazgatási bizottsági szakelőadót, a törvényhatósági tisztviselők ellen inditott fegyelmi eljárás során felebbezési jog nem illeti meg.** A m. kir. belügyminiszter 1897. évi 53.869. sz. határozata: Sz. Károly vármegyei könyvelő, az ellene inditott fegyelmi eljárás folyamán állásáról lemondván, lemondását az 1886. évi XXIII. t.-cz. 1. §-a értelmében a közigazgatási bizottság tárgyalás alá vette, s határozatával a lemondás elfogadását javaslatba hozta, egyben azt is kimondván, hogy a fegyelmi iratoknak bünfenyitő útra való áttételét mellőzi. A határozatnak ezen utóbbi része ellen a kir. ügyész, mint közigazgatási bizottsági szakelőadó, az 1876. évi VI. t.-cz. 22. §-ában meghatározott módon felebbezéssel élvén, ezen felebbezés érdemében, az igazságügyi miniszter ur meghallgatása után, következőleg határozok: A kir. ügyészt, mint közigazgatási bizottsági szakelőadót a fenforgó esetben felebbezési jog nem illeti meg, mihez képest az általa bejelentett felebbezést visszautasitom. Mert az 1876. évi VI. t.-cz. 12. §-a a közigazgatási bizottság teendőit három kategóriába osztja. Ennek * Azonos a belügyminiszternek 1887. évi 20,798. sz. a. határozatával. L. Közig. elv. hat. egyet, gyűjt. 1895. évf. 250. 1. ** L. a belügymínisternek 1885. évi 9723. sz. rokon tárgyú határozatát. Közig, elvi hat. egyet, gyűjt. 1895. évf. I. k. 249. 1.