Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. új folyam I. kötet (Budapest, 1900)

— 94 — létével megtiltotta, hogy az állampénztár vagy a törvényhatóságok által fentartott népoktatási intézetek és középtanodák tanitói. tanárai és igazgatói törvényhatósági közigazgatási bizottsági tagságot viselhessenek, a szóban levő választás annyival inkább megsemmisitendő volt, mert az állami tanintézetek tanárai és tanitói, az 1893. évi IV. t.-cz. 1. §-a s annak kiegészítői részét képező A) kimutatás szerint, az állami tisztviselők osztályzataiba vannak sorozva, minélfogva államhivatalnokoknak lévén tekintendők, az 1876. évi VI. t.-cz. 3. § a értelmében a közigazgatási bizottság tagjai nem lehetnek. I A közalapítványoknál alkalmazott tisztviselők az állami tisztviselőkkel egyenlőknek tekintendők s igy a közigazgatási bizottságokba be nem választhatók.* A m. kii*, belügyminiszter 1898. évi 56,440. sz. határozata: A törvényhatóság közgyűlésben hozott határozatának azt a részét, melylyel Sz. Kálmán királyi közalapítványi főtiszt a közigazgatási bizottságtagjává megválasztatott, dr. F. Béla törvényhatósági bizottsági tag felfolyamodása folytán felülvizsgálván, azt mint az 1876. évi VI. t.-cz. 3. §-a második kikezdésben foglalt rendelkezésbe ütközőt megsemmisítem, s elrendelem, hogy a közigazgatási bizottságban ekként üresedésbe jött tagsági hely a törvény vonatkozó rendelkezéseinek szoros megtartásával a legközelebb tartandó törvényhatósági közgyűlésén betöltessék. Ezen választás megsemmisítése mellett az uj választás elrendelendő volt, mert az 1885. évi XI. t.-cz. szerint a kir. kormány igazgatása alatt álló közalapítványoknál alkalmazott tisztviselők az állami tisztviselőkkel egyenlőknek tekintendők. A vármegye alispánjának folyó évi január hó 26-án 3024. sz. alatt tett jelentésében felhozott azon érve, hogy az 1893. évi IV. t.-cz. A) mellékletében a közalapítványi főtisztek elő nem fordulván, azok állami tisztviselőknek azért nem tekinthetők, egészen téves felfogáson alapszik, a mennyiben azon A) mellékletben igen számos állami alkalmazott nem fordul elő, a kiknek állami tisztviselői jellege és minősége azonban az 1893. évi IV. t.-czikk 21. §-ának világos rendelkezéseivel szemben kétségbe nem vonható. Minthogy pedig a szőnyegen forgó ügyben kiválóan azon kérdés bírálandó el, vájjon a kormány kinevezése alá eső állami vagy királyi szolgálatban állandóan alkalmazottak lehetnek-e tagjai a közigazgatási bizottságnak? erre nézve tájékoztatásul megjegyzem, hogy az 1876. évi VI. t.-czikkel életbeléptetett közigazgatási bizottságnak állami közegekből álló 5 tagját ezen törvény 1. §-a határozottan kijelöli, tehát, mivel ezek már is olyanok, a kik kormányintézkedés által szerzik meg vagy vesztik el tagsági minőségüket, félreismerhetetlen a törvény azon intentiója, hogy a közigazgatási bizottságoknak nagyobb önállóságát' és a kormánytól nagyobb függetlenségét szándékozott biztosítani akkor, a midőn 3. §-ában az államhivatalnokok megválasztását világosan kizárta. A mennyiben pedig az állami és a közalapítványi birtokokon alkalmazott kir. tisztviselők a kormánytól vagy a kormány előterjesztésére a koronától nyerik kineveztetésüket, s a mennyiben tisztviselői jellegük s szolgálati viszonyuk (pl. áthelyezésük) tekintetében is a kormánytól függenek, s mint ilyenek mindenesetre szaporítanák számát azon közigazgatási bizottsági tagoknak, a kik a kormány befolyása alatt állanak, kétséget sem szenved, hogy a közalapítványoknál alkalmazott kir. tisztviselők a közigazgatási bizottságokba be nem választhatók. * L. a Közig, elvi hat. egyot. gyűjt. 1895. óvf. I. 237. l.-on közölt azonos tárgyú határozatot.