Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. III. kötet (Budapest, 1895)

- 75 — is, hogy birnak-e azok ékszerkereskedésre iparüzleti engedélylyel, hogy ez által ezek az egyének, nemcsak a zálogüzletből, hanem az ékszerkereskedésből, azaz, az ékszertárgyaknak vagy az ezekre vonatkozó zálogjegyeknek eladásából nyert jövedelmeik is adó alá vonassék. Mezőgazdasági szeszgyárak III. oszt. kereseti adó alóli mentessége, az azokkal kapcsolatos marhahizlalásra is kiterjed. A m. kir. pénzügyminiszter 1891. évi 55,069. sz. határozata: Az L. megyei mezőgazdasági szeszgyárakkal kapcsolatos marhahizlalás megadóztatása tárgyában kelt jelentésére értesitem a pénzügyigazgatóságot, hogy az ezen szeszgyárak részére az 1881. évi XLIV. illetve most már 1890. évi XIII. t.-cz. által biztosított adómentesség tartama alatt, az azokkal kapcsolatban űzött, és azok nélkülözhetlen kellékét - képező marhahizlalás III. oszt. kereseti adóval, az 1886. évi ápril 25-én 15,565. sz. alatt kelt, és az ugyanazon évi «P. K.» 17. számában közzétett körrendelet utolsóelőtti bekezdéséhez képest, meg nem róható. A kereskedői czégek kereseti adóját a czég egyes tagjai Között felosztani s ekként előirni nem szabad. A m. kir. pénzügyminiszter 1891. évi 71,412. sz. határozata: K. és E. ottani kereskedő czég adóügyi kérvénye tárgyában kelt jelentésére értesitem a pénzügyigazgatóságot, miszerint a nevezett czégre kivetett III. oszt. keresetadónak az egyes tagokra való felosztása az ez iránt fennálló törvények és szabályok értelmében, valamint azon okból sem engedélyezhető, mivel az adó ilyetén felosztása által a tagok egyetemleges fizetési kötelezettsége megszűnvén, az államkincstár károsodás eshetőségének tétetnék ki. Nehogy azonban folyamodók ezáltal polgári jogaikban csorbát szenvedjenek, meghagyatik a czimnek, hogy a folyamodó czégre kivetett adó elkönyvelését tartalmazó községi adófőkönyvi lapszámla fején a czégtulajdonosok. illetve beltagok ebbeli minőségét, valamint azok vezeték és keresztneveit tüntesse ki, és erről a czéget oly felhívással értesítse, miszerint polgári jogai érvényesítése czéljából forduljon az illetékes közigazgatási hatósághoz. A kizárólagos italmérési jog bérlői, ha egyúttal korcsmárosok is, mindkét foglalkozásuk után külön-külön rovandók meg III. osz*. kereseti adóval. A m. kir. pénzügyminiszter 1894. évi 37,544. sz. határozata: Értesitem a pénzügyigazgatóságot, hogy a kizárólagos italmérési jog bérlői — ép ngy, mint az italmérői adóbeszedési jog bérlői, — ha italt egyúttal kismértékben is árusítanak (korcsmárosok), vagy italt csaposaik által mérnek, mindkét haszonhajtó foglalkozás után külön-külön rovandók meg III. osztályú keresetadóval. A bányavállalatok, mint részvénytársaságok igazgatósági tagjai és tisztviselői részére kifizetett jutalékok utján járó III. oszt. kereseti adó, a központi igazgatóság székhelyén vetendő ki. A m. kir. pénzügyminiszter 1893. évi 27,177. sz. határozata.