Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. III. kötet (Budapest, 1895)

— 76 A mezőgazdasági szeszgyárak részére biztosított adómentesség, a sajtolt élesztő termelésére is kiterjed. A m. kir. pénzügyminiszter 1891. évi 88,279. sz. határozata: Az állami kedvezményeket élvező mezőgazdasági szeszgyárak által termelt sajtolt élesztőgyártás és kereskedelembe hozatalának adómentessége tárgyában kelt jelentésére, értesítem a pénzügyigazgatóságot, hogy a mezőgazdasági szeszgyárak részére biztositott állami kedvezmények, a szeszgyár összes terményei, tehát a sajtolt élesztő termelésére és értékesítésére is kiterjednek, miért is az azzal való kereskedés ÍIÍ. oszt. kereseti adótárgyát nem képezheti. Az 1848/49. évi honvédeknek, a magyar országos honvédsegélyző egylettől nyert járandóságai adómentesek. A m. kir. pénzügyminiszter 1894. évi 56,095. sz. határozata: Kapcsolatban az 1892. évi február 19-én kelt 12,770. számú körrendelettel, felmerült kételyek eloszlatása végett kijelentem, hogy az 1848/9. évi honvédeknek, a «magyar országos honvédsegélyző egylettől» kiszolgáltatott nyűg- és segélyezési dijak, a keresetadóról szóló 1875. évi XXIX. t.-czikk 5. §-ának 3./) pontja értelmében, adómentesek. Az e czimen kereseti adóval megrovottak esetleges kérelmére, az adó javukra az 1883. évi XLIV. t.-cz. 90. §-a utolsóelőtti bekezdéséhez képest, három évre visszamenőleg térítendő meg. 6. IV. osztályú kereseti adó. Ha valamely nyilvános számadásra kötelezett vállalat, saját közege részére bizonyos minimalis állandó évi fizetést biztosit, és ezen állandó javadalmazáson kivül az üzlet terjedelme és jövedelmezőségéhez képest még évről-évre valamely jutalék összeget is kilátásba helyez, az ekként javadalmazott közeg járandóságának csak a változás alá eshető része vonandó III. osztályú kereseti adó alá; mig a változás alá nem eső minimális összeg, mint határozott összegben kikötött állandó évi fizetés, a kereseti adó IV. osztálya szerint adóztatandó meg. A m. kir. pénzügyi közig, bíróság 21. számú döntvénye. Ha valaki IV. oszt. kereseti adó tárgyát képező több rendbeli illetményt élvez, ilyen esetben a IV. oszt. kereseti adó az illetmények összevont összege után állapítandó meg. A m. kir. pénzügyi^közig. bíróság 38. sz. döntvénye. Ha gyakorló ügyvédek, mérnökök vagy orvosok, nem ügyvédi, mérnöki vagy orvosi minőségben, hanem magángyakorlatuk mellett, ezektől a foglalkozásoktól eltérő, és más természetű minőségben nyert alkalmazás után húznak évi állandó fizetést, az ily nem ügyvédi, mérnöki vagy orvosi, hanem más természetű minőségben húzott állandó évi fizetésük után a IV. osztály szerint fizetik a kereseti adót. A m. kir. pénzügyi közig, bíróság 1884. évi 1643. sz. határozata.