Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. III. kötet (Budapest, 1895)

— 74 könyvei is esetleg felhasználtathatnak. Szoros kötelességükben álland azonban az érdekelt összes királyi pénzügyi hatóságoknak, minden felmerülendő egyes esetben, az adónak helyes megállapításához megkívántató adatokat a helyszínén, vagyis abban a községben, melynek határában a kitermelendő erdő fekszik, pontosan s minden esetre szakértő bizalmi férfiak meghallgatásával beszerezni, s ezen adatokat idejekorán a vállalat üzleti székhelyére nézve illetékes s a megadóztatásra hivatott kir. adófelügyelővel közölni. A fenn idézett törvényszakasz harmadik bekezdése értelmében az ily módon kivetett keresetadónak 20^/o-a az igazgatóság székhelyén, fenmaradó 80°/0 pedig a vállalat székhelyén lesz előírandó. 2. Oly vállalkozók azonban, kik csak alkalmilag vásárolván erdőfát, azt legott a helyszínén elárusítják, és nem rendes üzleti székhelylyel biró bejegyzett fakereskedők, illetve vállalkozók, az 1875. évi XXIX. t.-cz. 35. §-ának alkalmazásával, ezúttal is abban a községben vonandók adóztatás alá, a melynek határában az illető erdő fekszik. Az elzálogosított ingatlan birtok haszonélvezőjének a zálogtartás, mint haszonhajtó foglalkozásból eredő jövedelme III. oszt. kereseti adó alá tartozik. A m. kir. pénzügyi miniszter 1887. évi 4325. sz. határozata. A vármegyék, városok és községek hid-, ut-, kövezet-, komp- és réwámjövedelmei adómentesek; ellenben más jogi személyek és magánosok ebbeli jövedelmei adókötelesek. A m. kir. pénzügyminiszter 1889. évi 63,628. sz. határozata: A hidvám-jövedelmek megadóztatását illetőleg kételyek merülvén fel, helyes és egyöntetű eljárás czéljából a következőket rendelem: a) A vármegyék, városok és községek tulajdonát képező s általuk fentartott hidakon gyakorolt vámszedésből eredő jövedelmek, és pedig tekintet nélkül arra, hogy a vámszedési jog régi kiváltságlevelén avagy kormányengedélyen alapul, adómentesek, a mennyiben és mert a jövedelmező tárgy fentartási költségein felüli jövedelem a megyei, városi s községi, szóval a házi adót helyettesíti avagy pótolja, tehát kizárólag közczélokra fordittatik. b) Más jogi személyek (pl. egyházak) és magánosok ebbeli jövedelme, — itt is tekintet nélkül arra, hogy a vámszedési jog régi kiváltságlevélen avagy kormányengedélyen alapul, — adóköteles; és pedig a mennyiben a jog töldbirtokkal áll kapcsolatban, az 1875. évi XXII. t.-cz. alapján járadékadó, a mennyiben nem földbirtokkal áll kapcsolatban, az 1875. évi XXIX. t.-cz. alapján III. oszt. keresetadó-köteles, mert a fentartási költségek fedezésére szükséges kiadásokon felül maradó jövedelem nem közczélokra fordittatik. Ezen intézkedések az ut-, kövezet-, komp- és révvámjövedelmekre is kiterjesztetnek. Az 1881. évi XIV. t.-czikk szerint kézi zálogra való kölcsönzéssel foglalkozó intézeteknek, valamint a budapesti királji zálogház fiók gyűjtőinek, nemcsak a zálogüzletből, hanem az esetleges ékszer kereskedésből nyert jövedelmük is adó alá esik. A m. kir. pénzügyminiszter 1889. évi 83,516. sz. határozata: Az 1881. évi XIV. t.-cz. szerint kézi zálogra való kölcsönzéssel foglalkozók, valamint a budapesti királyi zálogház fiók-gyüjtői III. oszt. keresetadójának helyes megállapítása czéljából meghagyatik a kir. pénzügyigazgatóságoknak, illetve a fővárosi kir. adófelügyelőnek, hogy az ezen adózókra vonatkozó adókivetési javaslatok elkészítésénél figyelemmel legyenek arra