Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. III. kötet (Budapest, 1895)

- 33 — tagadni, mivel az indokolva nem lett, és annak elbírálása, vájjon a felebbezés indokolás hiányában visszautasitandó-e vagy sem, az adófelszólamlási bizottság hatáskörébe tartozik. Választott tisztviselő is lehet az adókivető vagy az adófelszólamlási bizottság tagja, ha a törvényben előirt kellékekkel bir. A m. kir. pénzügyminiszter 1891. évi 9154. sz. határozata: A pézügyigazgatósági jelentésben felvetett arra a kérdésre, vájjon a választott tisztviselők lehetnek-e tagjai az adókivető vagy felszólamlási bizottságoknak ? értesítem, hogy a választott tisztviselők állását az adókivető vagy felszólamlási bizottsági tagsággal összeférhetlennek nem tartom, s erre való tekintettel az ellen, hogy R, v—i városi tanácsnok egyúttal adófelszólamlási bizottsági tag is legyen, feltéve, hogy egyebekben a törvény által előirt kellékekkel bir, észrevételem nincs. Hirlap-kiadó ellen vezetett adóvégrehajtás folyamában, a postán érkező előíizetési pénzeket lefoglalni nem lehet. A m. kir. pénzügyminiszter 1891. évi 15,676. sz. határozata: K. S. m—i lakosnak, mint a M.-Vidék czimü hirlap felelős szerkesztője és kiadótulajdonosának 205 fit 30 kr hirdetményi bélyegilleték hátraléka tárgyában tett jelentésére értesitem, hogy a nevezett lap kiadóhivatala részére a kir. posta utján érkező pénzküldemények közigazgatási végrehajtás utján zár alá nem vehetők, és a postaigazgatóságnak e tekintetben elfoglalt álláspontja, tekintettel az 1881. évi LX. t.-cz. 52. §-ában foglalt rendelkezésre, helyesnek mutatkozik. A község tulajdonát képező s a jegyző által haszonélvezett szőlő után járó szőlődézsma-váltságot, hacsak ellenkező megállapodás nem létesült, a tulajdonos község tartozik megfizetni. A m. kir. pénzügyminiszter 1891. évi 19,285. sz. határozata: P. J. nyugalmazott m—i körjegyzőtől oly szőlődézsma-váltság követeltetik, mely a «Notariat in M.» tulajdonául telekkönyvezett szőlőbirtokot terhelte, s a mely szőlő nevezett körjegyzőnek szolgálati illetményét képezvén, ő annak e czimen nem birtokosa, hanem csak haszonélvezője, tehát birlalója volt mindaddig, mig körjegyző volt. A nyomozatok szerint a fizetési kötelezettség szerződésszerű megállapítása igazolva nincsen. Arra nézve pedig, hogy a községcsoport pénztárába már beszolgáltatott szőlődézsma-váltság részleteket a körjegyző-e avagy a körjegyzői községcsoport fizette-e meg, a hivatalos nyomozatok ellentétes eredményt tüntetnek fel. A kir. kincstár a kérdéseit szőlőváltság megtérítését a m—i körjegyzőséget képező községcsoporttól van jogosítva követelni; mert az 1868. évi XXIX. t.-cz. 4. §-a szerint a szőlődézsma-váltságot az illető szőlőbirtokosok tartoznak megfizetni, s mert a fenforgó esetben, a szőlő birtokosául jog és törvényszerüleg nem a szőlőt haszonélvező körjegyző, hanem a m—i körjegyzői községcsoport tekintendő, melynek a szőlőterület tulajdonát képezi. Figyelmet érdemel még az is, hogy a szőlődézsma-váltság nem egyéb, mint a föld-tulajdonjog megszerzésének vételára, tehát nem volna méltányos és nem is képzelhető, hogy az lehetett volna a szándék, miszerint a körjegyző fizesse meg azon