Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. III. kötet (Budapest, 1895)

- 128 Nyilt helyeken, a söritaladó alóli kivétel csak 50 literen felül elárusitott, vagy kiszállított sörre vehető igénybe. Sörfőzdéi vállalkozók azon nyilt helyeken, a melyekben sört csak 25 liternyi vagy ezen felüli mennyiségekben adnak el, adóköteles feleknek nem tekinthetők. A m. kir. pénzügyminiszter 1893. évi 9315. sz. határozata: Értesítem a pénzügyigazgatóságot, hogy az 1883. évi V. t.-cz. végrehajtása iránti utasítás 12. § -a, — az 1888. évi XXXV. t.-cz. 33. §-a, illetve az erre vonatkozó végrehajtási utasítás 119. §-a folytán — nem szenvedett, változást, s a sörfogyasztási adó tekintetéből most is csak 50 literen felüli menynyiségekben történt elszállítás után adható adó alóli kivétel, mig az italmérési adó szempontjából a határ 25 liter. Egyébiránt kijelentem, hogy sörfőzdéi vállalkozók, a mennyiben csak 25 liternyi vagy ezen felüli mennyiségekben árusítanak el sört, nyilt helyeken sem az italmérési, sem a fogyasztási adók szempontjából adóköteles feleknek nem tekinthetők. A söritaladó után községi pótlékot kivetni nem lehet, sörbehozatali illeték azonban kormányhatósági jóváhagyás mellett szedhető. A m. kir. pénzügyminiszternek a m. kir. belügyminiszterhez intézett 1893. évi 24,522. sz. átirata: Hivatkozva kétrendbeli átiratára, a P. szab. kir. város közönsége által sörfogyasztási adópótlék szedése iránt alkotott szabályrendelet tárgyában van szerencsém nagyméltóságodat tisztelettel értesíteni, hogy P. szab. kir. városának az a határozata, melylyel a sörfogyasztási adó, illetve az 1892. évi XV. t.-cz. által életbe léptetett söritaladónak, a korábbi sörfogyasztási adóból álló része után 25% községi adópótlék szedésének engedélyezését kéri, törvényes nehézségekbe ütközik, s azért annak jóváhagyásához hozzá nem járulhatok. A czukor- és sörfogyasztás megadóztatásáról szóló 1881. évi IV. t.-cz. 9. §-a ugyanis határozottan kimondja, hogy az említett törvény által megállapított fogyasztási adók után törvényhatósági vagy községi pótlék nem vethető ki. Miután pedig a szóban forgó határozat az 1887. évi XLVIII. t.-cz. által hektoliterenkint 3 frtra felemelt sörfogyasztási adó után, mely az 1892. évi XV. t.-cz által f. é. január hó 1-től kezdve a hektoliterenként 2 frtnyi söritalmérési adóval, söritaladó név alatt egyesittetett, rendeli a 25% törvényhatósági adópótlék szedését, az nézetem szerint kormányhatósági jóváhagyást nem nyerhet. A sörfőzdéi vállalkozók, ha 25 literen alul sört nem árusitanak el, a söritaladó szempontjából adóköteles feleknek nem tekinthetők, s a söritaladó beszedésére jogositott fél ellenőrzése alatt nem állanak. A m. kir. pénzügyminiszter 1893. évi 41,348. sz. határozata: R. S. és B. D. b—i sörfőzde vállalkozóknak a söritaladó ellenőrzése szempontjából B. városa által czélba vett ellenőrzési intézkedésekre vonatkozó kérvényük tárgyában, értesítem a pénzügyigazgatóságot, hogy az 1881. évi IV. t.-cz. 3. §-a értelmében nyilt községekben söritaladó fizetésére köteles felek oly sörfőzdéi vállalkozók, vendéglősök s italmérök, kik sört 25 literen alóli mennyiségben zárt vagy nyilt edényekben elárusítanak, illetve kimérnek. Minthogy pedig a czim jelentése szerint R. S. s B. D. sörgyáros czég, mint ilyen, sörnek 25 literen aluli mennyiségben való kimérésével vagy kismértékben való elárusitásával nem foglalkozik: nevezett sörfőzdéi vállalkozók a söritaladó szempontjából adóköteles feleknek sem tekinthetők.