Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. III. kötet (Budapest, 1895)
- 116 védhet, hogy olyan malacz után, melytől az adó a bevitel alkalmával az árszabás 6 tétele értelmében b&öuetetfc,- ós n:.cly malacz a-zárt városban felneveltetett, további adu nem követelhető. Oly fiúnevelő-intézet, mely a tanulókat készpénzfizetés mellett élelmezi, a husfogyasztási adó szempontjából adóköteles személy, minélfogva az élelmezésre felvett személyek ellátása czéljából általa vágott hus után fogyasztási adót fizetni köteles. A m. kir. pénzügyminiszter 1887. évi 18,595. sz. határozata: A k—i fogyasztási adóberlőnek, az ottani jezsuita tanitézet szükségletére leölt sertések után járó fogyasztási adó ügyében beterjesztett kérvénye tágyában tett jelentésére értesíttetik, miszerint a fiúnevelő-intézet, — miután szabályai szerint készpénzfizetés mellett más személyeket élelmez, — a bor- és husfogyasztási adótörvények és szabályok 66. §-ának 1. jegyzete értelmében, a fizetés mellett élelmezésre felvett személyek ellátására fordított hus után járó adót megfizetni köteles. Az adószedésre jogositott személyében történő változás alkalmával, a kilépő adószedésre jogosult a készletben talált szalámi után, a suly szerint járó husfogyasztási adót köteles a belépő adószedésre jogosultnak megtériteni, tekintet nélkül arra, hogy a szalámivá feldolgozott hus. az árszabásnak más tételei szerint adózott vágásból származik. A m. kir. pénzügyminiszter 1887. évi 25,279. sz. határozata: N.-Sz. városa által, az 1884 — 1886. évekre fennállott bor- és húsfogyasztási adómegváltási szerződés lejártával, a belépett bérlőnek megtérítendő husfogyasztási adó tárgyában a pénzügyigazgatóság határozatát, nevezett város tanácsának felebbezése folytán vizsgálat alá vévén, azt egész egész terjedelmében helybenhagyandónak találtam. A felebbező városi tanács, abbeli érvelése, hogy miután a város az oda bevitt sertések után darabszám szerint szedett 95 kr fogyasztási adót, nem kötelezhető arra, hogy az ezen sertések húsából esetleg juhhússal stb. vegyítve előállított szalámiért 1 frt 50 krt térítsen meg métermázsánként, nem fogadható el, mert az ottani szalámikészitők a szalámit kizárólag sertéshúsból állítják elő s részükre nemcsak darabonként, hanem suly szerint, métermázsánként 1 frt 50 krral megadóztatott hus is lett szállítva; és ugyancsak a szalámikészitők nyilatkozata szerint mindkét nemű hus után fogyasztási adó fejében a város pénztárába tényleg 1 frt 50 kr folyt be métermázsánként; végül, mert különben is a megváltási szerződés 9-ik pontja a megváltás végződésével talált adótárgyak készletének felvételéről intézkedik, s az ezen tényleges készlet minőségének az árszabás szerint megfelelő fogyasztási adó megtérítését rendeli el, tekintet nélkül arra, hogy az adószedésre jogositott az illető tárgyak után az adóköteles féltől milyen adót szedett be, s illetve tekintet nélkül arra, hogy a szalámivá feldolgozott hus az adó-árszabásnak, más tételei alá esett vágásból vagy ölésből származik. Hentesek által eszközölt közös disznóölés esetében a fogyasztási adó csak egyszer és pedig a leölt állatok darabszáma szerint fizetendő. A m. kir. pénzügyminiszter 1887. évi 26,529 sz. határozata : Özv. B. L.-né és érdektársai n—i hentes iparosoknak, az adóköteles közös sertésölésekből származó húsnak isméti megadóztatása iránti panaszuk