Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. III. kötet (Budapest, 1895)

- 116 ­védhet, hogy olyan malacz után, melytől az adó a bevitel alkalmával az árszabás 6 tétele értelmében b&öuetetfc,- ós n:.cly malacz a-zárt városban felneveltetett, további adu nem követelhető. Oly fiúnevelő-intézet, mely a tanulókat készpénzfizetés mellett élelmezi, a hus­fogyasztási adó szempontjából adóköteles személy, minélfogva az élelmezésre felvett személyek ellátása czéljából általa vágott hus után fogyasztási adót fizetni köteles. A m. kir. pénzügyminiszter 1887. évi 18,595. sz. határozata: A k—i fogyasztási adóberlőnek, az ottani jezsuita tanitézet szükség­letére leölt sertések után járó fogyasztási adó ügyében beterjesztett kér­vénye tágyában tett jelentésére értesíttetik, miszerint a fiúnevelő-intézet, — miután szabályai szerint készpénzfizetés mellett más személyeket élelmez, — a bor- és husfogyasztási adótörvények és szabályok 66. §-ának 1. jegy­zete értelmében, a fizetés mellett élelmezésre felvett személyek ellátására fordított hus után járó adót megfizetni köteles. Az adószedésre jogositott személyében történő változás alkalmával, a kilépő adószedésre jogosult a készletben talált szalámi után, a suly szerint járó husfogyasz­tási adót köteles a belépő adószedésre jogosultnak megtériteni, tekintet nélkül arra, hogy a szalámivá feldolgozott hus. az árszabásnak más tételei szerint adózott vágásból származik. A m. kir. pénzügyminiszter 1887. évi 25,279. sz. határozata: N.-Sz. városa által, az 1884 — 1886. évekre fennállott bor- és hús­fogyasztási adómegváltási szerződés lejártával, a belépett bérlőnek meg­térítendő husfogyasztási adó tárgyában a pénzügyigazgatóság határozatát, nevezett város tanácsának felebbezése folytán vizsgálat alá vévén, azt egész egész terjedelmében helybenhagyandónak találtam. A felebbező városi tanács, abbeli érvelése, hogy miután a város az oda bevitt sertések után darab­szám szerint szedett 95 kr fogyasztási adót, nem kötelezhető arra, hogy az ezen sertések húsából esetleg juhhússal stb. vegyítve előállított szalá­miért 1 frt 50 krt térítsen meg métermázsánként, nem fogadható el, mert az ottani szalámikészitők a szalámit kizárólag sertéshúsból állítják elő s részükre nemcsak darabonként, hanem suly szerint, métermázsánként 1 frt 50 krral megadóztatott hus is lett szállítva; és ugyancsak a szalámikészitők nyilatkozata szerint mindkét nemű hus után fogyasztási adó fejében a város pénztárába tényleg 1 frt 50 kr folyt be métermázsánként; végül, mert különben is a megváltási szerződés 9-ik pontja a megváltás végződé­sével talált adótárgyak készletének felvételéről intézkedik, s az ezen tény­leges készlet minőségének az árszabás szerint megfelelő fogyasztási adó megtérítését rendeli el, tekintet nélkül arra, hogy az adószedésre jogositott az illető tárgyak után az adóköteles féltől milyen adót szedett be, s illetve tekintet nélkül arra, hogy a szalámivá feldolgozott hus az adó-árszabásnak, más tételei alá esett vágásból vagy ölésből származik. Hentesek által eszközölt közös disznóölés esetében a fogyasztási adó csak egy­szer és pedig a leölt állatok darabszáma szerint fizetendő. A m. kir. pénzügyminiszter 1887. évi 26,529 sz. határozata : Özv. B. L.-né és érdektársai n—i hentes iparosoknak, az adóköteles közös sertésölésekből származó húsnak isméti megadóztatása iránti panaszuk

Next

/
Thumbnails
Contents