Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. III. kötet (Budapest, 1895)

- 117 tárgyában tett jelentésére, miheztartásul értesíttetik a kir. pénzügyigazgatóság, hogy a bor- és husfogyasztási adótörvények és szabályok- hivatalos összeállítás a 66. §-ának C. II. pontja értelmében a husfogyasztási adó a hus súlya szerint csak a következő esetekben fizetendő: a) az ugyanazon községben eszközlött adÓBaős&fe levágás vagy 'leölésből nyert hus elárusiJása, és b) húsnak más beszedési körbe való beszállítása esetében. Ebből kifolyólag kétséget nem szenvedhet, hogy ugyanazon községben lakó több hentes által eszközlött adóköteles közös disznóölés esetében a husfogyasztási adó csak egyszer, és pedig az üézett 66. § C. I. a) pontja értelmében a leölt disznók darabszáma szerint fizetendő. A gazda által napszámosainak, aratóinak és külső cselédeinek conventió fejében kiosztott hus vagy szalonna után fogyasztási adó fizetendő. A m. kir. pénzügyminiszter 1887. évi 56,737 sz. határozata: A bor- és husfogyasztási adótörvények és szabályok 1884. évi hivatalos összeállítása 67. §-ának a) pontja értelmében, az árszabás 3—8. tételei alatt felsorolt állatoknak levágása csak annyiban adómentes, a mennyiben azt az idézett összeállítás 66. §-ának A) I. a) pontjában emiitett iparosok sorába nem tartozó személyek, saját házi szükségletükre eszközöltetik. Ebből kifolyólag az adómentesség csakis azon húsra vonatkozik, melyet a gazda az általa saját házi szükségletre levágott állatokból nyert, és melyet ő, családja s önálló háztartást nem vezető cselédjei fogyasztanak. De ez adómentesség nem terjed ki azon húsra, szalonnára stb., melyet a munkaadók a háznépükhöz nem tartozó napszámosaiknak, aratóiknak, avagy saját házi szükségleteiken felül a külön háztartást vezető, úgynevezett mezei vagy külső cselédeiknek a bér egy része fejében szolgáltatnak ki. Ha oly községből szándékoltatik a hus kivitetni, hol a husfogyasztási adó bérbe van adva, a kivitt hus után járó fogyasztási adót nem a bérlő, hanem a községi elöljáróság kezeihez kell letéteményezni. A m. kir. pénzügyminiszter 1888. évi 39,324. sz. határozata: F. évi június hó 28-án, 13,021. sz. a. tett jelentésének csatolmányai oly értesítéssel küldetnek vissza, hogy ha ama beszedési körben, melyből a hus kiszállittatik, az adószedési jog bérbe van adva, a letéteményezendő adó az 1871. évi LXI. t.-cz. 5. §-ának világos határozmánya szerint nem a bérlőnek, hanem a községi elöljáróságnak kezeihez fizetendő le. Az igy letéteményezett összegek, a törvény 6. §-ában foglalt rendelkezés szerint azon esetben, ha a visszatérítés a kincstári adóbárcza, vagy községi bizonyítványnak 30 nap alatti bemutatása mellett nem igényeltetik, az adószedésre jogosult részére lesznek kifizetendők. A husfogyasztási adóbérlő nem követelheti azt, hogy a vágóhid éjjel zárva tartassék. A m. kir. pénzügyminiszter 1888. évi 36.333 sz. határozata: S. testvérek, mint m.-v—i fogyasztási adóbérlőknek, a vágóhid nyitva tartásának korlátozása iránti kérvénye tárgyában tett jelentésére értesíttetik a pénzügyigazgatóság, hogy a husfogyasztási adó tekintetében felügyelet alatt álló iparüzők, a marhavágás idejére nézve csak azon korlátozásnak vannak alávetve, hogy a szándékolt marhaölést, — a bor- és hus-