Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. III. kötet (Budapest, 1895)

108 — Szemleivvel ellátott adóköteles felek adómentesen adhatnak el bort 56 liternél kisebb hordókban is, de az egy-egy vevőre szóló borküldeménynek legalább 56 litert kell kitennie. A m. kir. pénzügyminiszter 1888. évi 74,189. sz. határozata: Sz. Gy. dr., miskolczi lakos szőlőbirtokosnak, az adómentes leszámítás mikénti értelmezése iránti beadványa tárgyában értesíttetik a pénzügyigaz­gatóság, hogy a bor- és husfogyasztási adó iránti törvények és szabályok 46. §-ában megengedett adómentes leszámítás mellett, egy-egy vételképen kiszállítandó bornak legkisebb mennyisége, nem pedig annak 56 liter űrtar­talommal biró hordókban való kiszállítása van megszabva, az ilyen bor több különböző űrtartalmú hordókban, avagy palaczkokban is kiszállítható, az egy-egy vevőre szóló borküldeménynek azonban legalább is 56 litert kell tartalmaznia. Azon a czimen, hogy a bortermelőnél több bor találtatott, mint mennyi a be­jelentett mustnak a bor- és husfogyasztási adóra vonatkozó törvények és szabályok 51. §-ában megállapított arány szerint megfelelne, jövedéki büntető eljárás megindítá­sának helye nincs. Csekélyebb bormennyiség elötalálása esetén azonban a hiány után járó boritaladó megfizetendő. A m. kir. pénzügyminiszter 1889. évi 26,256. sz. határozata: L. A. t—i fogyasztási adóbérlőnek az iránti kérelme ügyében, hogy az általa 33 ottani bortermelő ellen azon okból felvett tényleirás alapján, mert pinczéikben a borkészletek felvétele, illetőleg az uj bornak szemleivbe igtatása alkalmával több bort talált, mint a mennyi a bor- és húsfogyasztás adótörvények és szabályok 51. §-ában felállított arány szerint, az általuk be­jelentett czefréből várható, a jövedéki büntető eljárás inditassék meg, meg­hagyatik a kir. pénzügyigazgatóságnak, hogy nevezett fogyasztási adóbérlőt kérelmével utasítsa el. Mert az említett §-ban felállított, hozzávetőleg kiszá­mított arány a szőlőczefréből vagy mustból nyerhető bormennyiségnek csakis minimumát határozza meg, melyen alul eltérés meg nem engedhető, a mint az az idézett szakaszban is hangoztatva van, tehát a többletre nem terjed ki, mert a szőlőczefréből vagy mustból nyerhető bormennyiségre nézve az éghajlati viszonyok, a talaj minősége, kedvező időjárás is fölötte nagy befolyással lévén, ehhez képest a nyerhető bormennyiség is kell, hogy helyenként változzék. Ha tehát a szőlősgazdák által bevitt szőlőczefrére vagy mustra nézve az elől emiitett hivatalos összeállítás 17. §.-ábán foglalt rend­szabályok betartattak, az uj bornak szemleivbe igtatása alkalmával rend­szerint a tényleg előtalált bormennyiség szolgál irányadóul, mely mennyiség azonban a szóban levő arány szerint megállapítottnál csekélyebb nem lehet. Ennél csekélyebb bormennyiség elötalálása adózatlan fogyasztásra enged következtetni, s az illető adóköteles felet a hiány után járó fogyasztási adó megfizetésére kötelezi, de jövedéki vizsgálatra, ha csak gyanuokok fenn nem forognak, még ez sem szolgáltathat okot. A község, mely a boritaladót megváltotta, nincs jogositva a boritaladót szőlő­birtok-arány szerint, vagy a borfogyasztási adóra vonatkozó törvényektől és szabályoktól eltérő módon beszedni. A m. kir. pénzügyminiszter 1890. évi 34,278. sz határozata: A bor- és husfogyasztási adó iránti törvények és szabályok hivatalos összeállítása 108. §-ának határozmányai szerint, a fogyasztási adót megvál-

Next

/
Thumbnails
Contents