Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. III. kötet (Budapest, 1895)

— 109 — tott község jogosítva van a község, illetve beszedési kör területén elárusítandó, kimérendő, illetőleg fogyasztandó bor, must és gyümölcsbor után, az árszabás szerint járó fogyasztási adóilletéket, a megváltási szerződés korlátai között, az adóköteles felektől beszedni, vagy annak mikénti befizetése iránt velők szabadon egyezkedni. Nincs jogosítva azonban ezen adót a szőlőbirtok arányában vagy bármi más, a törvényektől eltérő alapon egyoldalulag kivetni, s az egyesekre rákényszeríteni; minélfogva B. községnek B. A. és társai által felebbezett határozatával kimondott adókivetési és beszedési mód, mely szerint a szőlőbirtokosok, szőlőterületük után négyszögölenként négyszázad krajczárnyi borfogyasztási adót tartoznak fizetni, csak azokra bir érvénynyel, kik annak magukat önként alávetik. B. A. és társaitól tehát, ha az általok fizetendő borfogyasztási adó iránt szabad egyezség létre nem jön, a maguk vagy hozzátartozóik és cselédeik, illetve munkásaik által a b—i beszedési körben fogyasztott bor után B. község, mint adószedésre jogosított, csak az árszabás szerint számított borfogyasztási adót követelheti. A. korcsmárosoknak nem szabad pinczéjükben magánfelek saját használatra szánt borait tartani. A m. kir. pénzügyminiszter 1890. évi 35,647. sz. határozata. A megadózott must a forrás bevégződése után, mint bor pótadóztatás alá oiem vonható. A m. kir. pénzügyminiszter 1891. évi 46,943. sz. határozata : Értesíttetik a pénzügyigazgatóság, hogy valamely beszedési körzetbe bevitt, és az 1887. évi XLVII. t.-czikk mellékletét képező árszabás alapján, illetve a bor- és husfogyasztási adótörvények és szabályok hivatalos összeállítása 16. és 19. §-ainak megfelelőleg megadóztatott must, a borforrás bevégződése után, mint bor pótadóztatás alá nem vétethetik. A boritaladót utólagosan fizető szőlősgazdák hordóit a bérlő csak jövedéki csonkítás iránti alapos gyanú esetén zárhatja le. A m. kir. pénzügyminiszter 1891. évi 66,365. sz. határozata : Értesíttetik a pénzügyigazgatóság, hogy a hivatalos zár alkalmazásának rendszerint csak a bormérést gyakorló iparosoknál, korcsmárosoknál van helye, de azoknál is csak annyiban, a mennyiben a mondott eljárás adórövidítések megakadályozása czéljából tényleg szükséges, azonban az üzlet menete akkor sem szenvedhet fennakadást. Más személyeknél a hivatalos zár csak jövedéki kihágás elkövetése miatt fenforgó fontos gyanú esetén, különösen az esetben alkalmazható, ha az illető adóköteles fél jövedéki kihágás cselekményében vétkesnek találtatott. Ha a bérlő a boros hordókra alkalmazott zár levétele czéljából, a megállapított 6 órai időn tul 1 óra leforgása alatt meg nem jelenik, az érdekelt adófizető a pecsétet és zárt maga is leveheti. A m. kir. pénzügyminiszter 1891. évi 66.365. sz. határozata: Jelentésének mellékletei oly meghagyással küldetnek vissza, hogy figyelmeztesse a bérlőt, nemkülönben a felek esetről-esetre leendő kitanitása végett a községi elöljáróságot is, hogy a bor- és husfogyasztási adó-