Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. III. kötet (Budapest, 1895)

- 107 — A cognacgyártásra fordított bor a boritaladót utólagosan fizető adóköteles felek iszemleivében adómentesen leírásba hozható. A m. kir. pénzügyminiszter 1887. évi 50,017. sz. határozata: Z. J. s—i likőrgyáros kérvényének, melyben a cognacgyártáshoz felhasználandó bort a borfogyasztási adó alól felmentetni kéri, tekintettel arra, hogy a bor- és husadó-törvények és szabályok hivatalos összeállításának 12. §-a szerint, csak a fogyasztásra szánt bor esik borfogyasztási adó alá és tekintettel továbbá arra, hogy a bor- és husfogyasztási adó iránti törvények és szabályok hivatalos összeállításának 47. §-ához tartozó 2. jegyzetben foglalt azon intézkedés, mely szerint a megeczetesedett bor fogyasztási adó alá esik, a cognacfőzésre felhasznált bornak fogyasztási adó alá vételét nem indokolhatja, mivel a nagyobb értékkel biró boreczet külön fogyasztási adóval nem terheltetik, mig a borból készült cognac szeszadó alá esik. Azon utaknak megjelölése, melyeken a szüretkor a bor behozható s azon határidő meghatározása, mely alatt az uj bor bejelentendő, nem a bérlő, hanem a pénzügyigazgatóság jogkörébe tartozik. A m. kir. pénzügyminiszter 1887. évi 66,793. sz. határozata: Sz. város polgármesterének, a fogyasztási adóbérlő ellen, a folyó évi szüret alatt követett eljárása miatt tett előterjesztése tárgyában értesítem a pénzügyigazgatóságot, hogy a bor- és husfogyasztási adó iránti töivények és szabályok hivatalos összeállításának 15. §-a értelmében, a pénzügyigazgatóságnak feladata lett volna a bérlő és a városi tanács meghallgatása után azokat az utakat megjelölni, melyeken (tekintettel a helyi viszonyokra és az idézett összeállítás 14. és 17. §-ai szerint megengedhető különös engedélyekre), a szüret alkalmával a szőlőbirtokosok és szőlősgazdák szőlőczefrét vagy bormustot a városba beszállíthatnak. A mi azt a kérdést illeti, hogy a község határán felállított irodánál (közegnél), esetről-esetre bejelentett szőlőczefréből vagy mustból nyert bor felvétele miképen eszközöltessék, mérvadók az idézett összeállításnak* 48—51. §-ai, megjegyeztetvén, hogy nem a bérlőnek, hanem a pénzügyigazgatóságnak lett volna joga azt az időpontot meghatározni, melyben a 49. § ban elrendelt jelentés teendő. A ki szüretkor borát bepinczézés nélkül más községbe szállítja, a bortermő helységben boritaladót fizetni nem tartozik. — Szőlősgazdáktól a boritaladó nem egyoldalú önkényes megállapítás, hanem vagy a törvényes adótétel, vagy közös megegyezéssel megállapított átalány szerint követelhető. A m. kir. pénzügyminiszter 1888. évi 6679. sz. határozata. Szemleivvel ellátott adóköteles felek, boraik lefejtését csak a lefejtés előtt 6 órával előbb kötelesek az italadó szedésére jogosított félnek bejelenteni. A m. kir. pénzügyminiszter 1888. évi 36,309. sz. határozata : H. M. fogyasztási adóbérlőségi üzletvezető kérvénye tárgyában értesíttetik a pénzügyigazgatóság, hogy a boraikra nézve feltételes adómentességben részesülő felek, a bor- és husadó iránti törvények és szabályok 39. illetőleg 46. §-a alapján, a bor lefejtését 6 órával előbb bejelenteni tartozván, a fogyasztási adó szedésére jogosítottnak módjában áll, ezen cselekményének ellenőrzése mellett megállapítani azt, hogy ez által nem szándékoltatik-e a borban bekövetkezett adóköteles apa:ás elpalástoltatni.