Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. III. kötet (Budapest, 1895)

— 104 — Az általános jövedelmi pótadó megállapításánál az 1883. évi XLVI. t.-cz. 13. §-ában engedélyezett kamatlevonásnak csak oly kamatokra nézve lehet helye, a melyek már az adóévet megelőző évben teherként fennállottak. A m. kir. pénzügyi közig, bíróság 1849. évi 5863. sz. határozata. A föld-és házbirtok általános jövedelmi pótadójából, a bekeblezett életjáradék egy évi összegének 10ű/0-a is levonandó. A m. kir. pénzügyi közig, bíróság 1890. évi 1813. sz. határozata. A községi adómentességben részesített házak és házrészek egész tiszta jövedelme általános jövedelmi pótadó alá esik. A m. kir. belügyminiszter 1883. évi 24,104. sz. határoza: Az uj épületek községi adómentessége iránt alkotott, közgyűlési határozattal elfogadott városi szabályrendeletet oly megjegyzéssel hagyom jóvá, liogy az emelendő nj épületek községi adómentessége, az általános jövedelmi pótadóról szóló 1875. évi XLVII. t.-cz. 3. §-ának 2. pontjában a) b) c) betűk alatt foglalt határozmányokra legkisebb visszahatást sem gyakorolhat, s hogy a községi adómentesség kedvezményében részesített házaknak vagy házrészeknek, — épen ugy, mint az eddig is gyakorlatban volt — egész tiszta jövedelme kerül általános jövedelmi pótadó alá, A IV. osztályú keresetadó alá tartozó állandó illetmények után, a mennyiben a fővárosban 2000 forint, másutt 1500 irtot elérnek, már az általános jövedelmi pótadó fizetendő. A m. kir. pénzügyminiszter 1889. évi 24,721. sz. határozata: Kétely elosztása czéljából kijelentetik, hogy azok, kik az 1875. évi XXIX. t.-cz. szerint a keresetadó IV. osztálya alá tartoznak, a mennyiben az ezen osztályban megrovott állandó illetményük a fővárosban 2000 forintnál, másutt 1500 frtríáí kisebb: általános jövedelmi pótadó alá nem esnek; ellenben az emiitett összegeket elérő illetmények után már az általános jövedelmi pótadó fizetendő. Az általános jövedelmi pótadó kivetésénél figyelembe veendő kamattartozások bevallására, az év január hó 31-ikére kitűzött határidő elmulasztása esetében, 15 napig igazolásnak van helye. A m. kir. pénzügyminiszter 1885. évi 81,090. sz. határozata: Mindazon esetekben, midőn az adózó fél. vagy törvényes képviselője a tehervallomást az általános jövedelmi pótadóra vonatkozó törvények végrehajtása tárgyában. 1881. évi február hó 29-én 10,730. szám alatt kiadott utasítás 10. §-a, 1., jegyzet 7. pontja (egyenes adótörvények és szabályok hivatalos összeállítása II. kötet 151. oldal) által megállapított határidő alatt, tőle független és általa el nem háríthatott akadály miatt be nem adhatta, az 1883. évi XLIV. t.-cz. 5. §-ában foglalt rendelkezések analóg alkalmazása mellett igazolási kérelemnek van helye. A hitelt érdemlőleg indokolandó igazolási kérelem, az érdemleges felebbezéssel együtt, az elmulasztott határidő utolsó napját követő 15 nap alatt a kir. adófelügyelőnél nyújtandó be, ki is az igazolási kérelmet és a felebbezést nyolcz nap alatt érdemleges határozat hozatala végett a közigazgatási bizottsághoz felterjeszti. A köz-