Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. III. kötet (Budapest, 1895)

- 99 ­vezmény az illetőket csakis mint erdészeket illeti, és serami esetre sem illetheti meg akkor, midőn az igazgatásukra bizott erdőket a vadászati sport gyakorlása s esetleg nyerészkedési czélra, de minden esetre a vadászati törvény határain belül korlátlan használatra és vadászadó alól mentes vadász­cselédek tartására is kiterjedő jogosultsággal kibérlik, mivel ezen utóbbi esetben a vadászat nem esetleges, hanem tiszti minőségükből egyáltalán nem folyó határozott czél levén, természetes, hogy a vadászati adó lerovandó. Ezen intézkedésről G. is értesítendő, és pedig, vonatkozva a panaszos bead­ványának végén 2. és 3. pontok alatt foglaltakra, oly hozzáadással, hogy az erdészeti tisztviselők által vadászatokra meghivott vendégek a vadászati adó alól általában felmentve nincsenek, azonban a többször idézett t.-cz. 7. §-a szerint ragadozó vadakra rendezett hajtóvadászatokban, vadászati adó fize­tése nélkül is részt vehetnek. Vadászati adómentességet élveznek a vadak gondozására és őrzésére alkalmazott cselédek is. Ily cselédekül azonban hatóságilag csak azok tekinthetők, kik szabályszerű cselédkönyvvel vannak ellátva. A m. kir. belügyminiszter 1888. évi 42,934. sz. határozata: A pénzügyminiszter urnák hozzám intézett átirata szerint, az 1883. évi XXÍ1L t.-cz. 6. §-ának b) és c) pontjában foglalt rendelkezéseik több esetekben a kincstár megröviditésére használtattak fel, a mennyiben vadászcselédekül, illetőleg a vadak gondozására és őrzésére alkalmazott cselédekül jelentettek be oly egyének is, kik a bejelentő vadászterületi tulajdonoshoz, vagy bérlő­höz szolgálati viszonyban nem állanak. A jelzett visszaélések megszüntetése czéljából ezennel elrendelem, miszerint a vadászjegy elnyerése iránti bejelen­tések láttamozása körül, az 1883. évi XXIII. t.-cz. 36. §-a alapján eljáró közegek (járási szolgabirák, polgármesterek), minden egyes esetben meg­győződést szerezzenek arról, vájjon az, kinek részére cseléd-vadászjegy kiál­lítása kéretik, csakugyan cselédnek tekinthető-e, és mivel az 1876. évi XIII. t.-cz. 69. §-a értelmében a cselédnek igazolványul a cselédkönyv szolgál, és igy nem szenved kétséget, hogy a szóban levő egyéneknek is cselédkönyv­vel kell ellátva lenniök, csak az olyanokra vonatkozó kérelmeket láttamozzák, kiknek részére cselédkönyvekről vezetett nyilvántartás szerint a cselédkönyv kiállítva lett, és ezen körülményt a láttamozok záradékban is kifejezésre juttassák. A raktárgondnokok és tiszti rangban álló erdőgyakornokok, ha hatóságilag fel­esketve vannak, a vadászati adó fizetése alul mentesek. A m. kir. pénzügyminiszter 1888. évi 55,432. sz. határozata: A főerdőhivatalnál alkalmazott tisztviselők közül, a vadászati adó fize­tése alól menteseknek, és az ezen adó fizetésére köteleseknek meghatáro­zása tárgyában f. é. június hó 9-én 4550. sz. a. kelt jelentésre értesíttetik a czim, miszerint a földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi miniszter ur által 1887. évi aug. 15-én 13,799. sz. a. valamennyi kicstári erdőhatósághoz és kir. erdőfelügyelőséghez intézett, s ezen pénzügyminisztériumnak 1887. évi szep­tember 24-én 48,349 sz. a rendeletével a P. Közi. 1887. évi 39. számában is közzétett körrendelet szerint, a hatóságilag felesketett erdőtisztek, a kiknek sorába az erdőszámvevőségeknél alkalmazott tisztviselők is tartoznak, a vadászati adómentességet azon erdőhatóság területén, melyen alkalmazva vannak, élvezik, — miből következik, hogy az alantas erdőhatóságok központ­7*

Next

/
Thumbnails
Contents