Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. III. kötet (Budapest, 1895)

— 100 — ján, illetve székhelyén szolgálatot teljesítő állományszerü összes lisztviselők, tehát az idézett jelentésben emiitett raktárgondnokok, számvevők s a tiszti rangban álló erdőgyakornokok is, a mennyiben hatóságilag fel vannak esketve, mint erdőtisztek, szintén vadászati adómentesek. Oly esetekben, midőn a közigazgatási bizottság mint másodfokú hatóság, a főszolgabirónak a vadászati jegy iránti felfolyamodás láttamozását az 1883. évi XXIII. t.-cz. 36. §-a c) pontja alapján megtagadó határozata felett itél, csak az áll jogában és kötelességében, hogy elbirálja azt, vájjon a felebbezés tárgyát képező esetben csakugyan fenforogtak-e azon törvényszerű akadályok, melyek alapján a vadászati jegy elnyerése iránti bejelentéstől a láttamozás, az idézett törvényes rendelkezés értelmében megtagadandó, arra azonban, hogy méltányossági szempontok fenforgása esetében, a főszolgabíró határozatának megváltoztatásával a vadászati jegy kiszolgáltatását elrendelje, a közigazgatási bizottság törvény szerint feljogosítva nincsen. A m. kir. belügyminiszter 1888. évi 55,585. sz. határozata, A községi közegek által beszedett vadászati adó a királyi adóhivatalhoz portómentesen nem küldhető. A m. kir. pénzügyminiszter 1888. évi 67,648. sz. határozata: Kérdés merülvén fel arra nézve, vájjon a fegyveradó kivetésére és beszedésére hivatott községi közegek (városi adóhivatalok), a szoros értelemben vett vadászati adót is, melynek kivetése és beszedése a kir. adóhivatalok ügykörébe van utalva, jogérvényesen beszedhetik-e ? s hogy az 1883. évi XLIV. t.-ez. 42. §-a a vadászati adóra is nyer-e alkalmazást ?, — a fenforgó kételyek eloszlatása czéljából kijelentetik, hogy az 1883. évi XLIV. t.-cz. 42. §-a a vadászati adóra alkalmazást nem nyerhet, miből következik, hogy a községi közegek (városi adóhivatalok), a vadászati adót be nem szedhetik s ennek esetleges beszedésénél, a vadászati jegyet igénylő fél érdekében s enuek felkérésére csak közvetitőképen működhetnek, miből kifolyólag a községi közegek (városi adóhivatalok) által, a felek érdekében s ezeknek felkérésére közvetitésképen átvett vadászati adópénzek, a közvetlen bevételezésre hivatott kir. adóhivatalokhoz, posta utján portómentesen nem küldhetők. A m. kir. államvasutak őreinek saját tulajdonát képező, s a személy és vagyonbiztonság őrzésére rendelt fegyverek is mentesek a fegyveradó alól. A m. kir. pénzügyminiszter 1889. évi 27,061. sz. határozata, A vadászati jegy visszaváltása a tulajdonosnak időközben történt elhalálozása czimén nem igényelhető. A m. kir. pénzügyminiszter 1890. évi 126,478. sz. határozata. A vadászati jegy iránti bejelentés láttamozásának megtagadása iránti intézkedés nem tartozik a kihágási eljárás, és az ez uton hozott Ítélet keretébe. A m. kir. belügyminiszter 1891. évi 1216. sz. határozata: A vármegye alispánjának másodfokú Ítélete, mely szerint a járás főszolgabírója által hozott elsőfokú Ítélet helybenhagyásával, Gy. A. 1—i lakos, tiltott vadászat miatt az 1883. évi XX. t.-cz. 26. §-a alapján 10 frt