Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. III. kötet (Budapest, 1895)

— 98 rozattal együtt ezennel megsemmisítem s felhívom a vármegye közig, bizottságát, hogy a mennyiben a vadászati jegy elnyerése iránti bejelentés megtagadásának az 1883. évi XXIII. t.-ez. 36. §-ában felsorolt indokai fenn nem forognak, a központi főszolgabírót a láttamozás eszközlésére utasítsa. A királyi erdöfelügyelőségi személyzet, felesketett erdőtisztek és erdőőrök nem szolgálati használatra rendelt fegyverei adókötelesek. A m. kir. pénzügyminiszter 1887. évi 48,349. sz. határozata: A fegyveradóról szóló 1883. évi XIII. t.-cz. 5. §-ának/J és g) pontja értelmében a felesketett erdőtiszteknek, a királyi erdöfelügyelőségi személyzetnek szolgálati használatára rendelt fegyverek, valamint a felesketett erdőőröknek fegyverei a fegyveradó alól kivétetnek. Ebből tehát következik, hogy a nem szolgálati használatra rendelt fegyverek, használtassanak azok vadászatra, vagy nem, adókötelesek. Az erdőszámvevőségi tisztviselők ugyanazon fegyver- és vadászati adó kedvezményekben részesülnek, mint az erdőtisztek. A m. kir. pénzügyminiszter 1887. évi 48,349. sz. határozata. A fegyver- és vadászati adóról szóló 1883. évi XXIII. t.-cz. 42. §-a alapján kiszabott és befizetett pénzbirságok egyharmada, az illető községet illetvén, az ily birság felvétele iránt a kir. adőfelügyelő (most pénzügyigazgatóság) köteles a községet értesiteni. A m. kir. pénzügyminiszter 1887. évi 60,186. sz. határozata. Vadnak tőrrel fogása jövedéki kihágás tényálladékának jelenségeit állapitja meg A m. kir. belügyminiszter 1888. évi 3664. sz. határozata: A vármégye alispánjának másodfokú Ítélete felülvizsgáltatván, indokainál fogva azon változtatással hagyatik helyben, hogy az ügyiratoknak a kir. adó felügyelővel való közlését elrendelő rész hatályon kivül helyeztetik; mert vadnak tőrrel fogása jövedéki kihágás tényálladékának jelenségeit nem állapitja meg, minthogy az 1883. évi XXXIII. t.-cz. 3. §-a, és 42. §-ának d) pontja értelmében jövedéki kihágást az követ el, ki a nélkül, hogy vadászati jegygyei birna, vadászik, az 1883. évi XX. t.-cz. 16. §-a szerint pedig a vadászat csak lőfegyverrel, vagy lóháton bárminemű vadászebek használatával gyakorolható. Ezek szerint tehát az 1883. évi XXIII. t.-cz. 42. §-ánaktZj pontjában körülirt jövedéki kihágás jelenségei nem forognak fenn. Az erdészeti tisztviselők a vadászati adót fizetni tartoznak oly esetekben, midőn a felügyeletükre bizott erdőket vadászterületül kibérlik. Az erdészeti tisztviselők által vadászatra meghivott vendégek szintén kötelesek vadászati adót fizetni. A m. kir. pénzügyminiszter 1888. évi 193. sz. határozata: G—d. beadványa tárgyában kijelentem a következőket: Az 1883. évi XXIII. t.-cz. 6. §-ának e) pontja értelmében, az erdőfelügyelőség személyzete a vadászati adó fizetése alól ugyan fel van mentve, s azon területen, melyen alkalmazva vannak, a vadászterület tulajdonosának, illetve a vadászati jog bérlőjének engedelme mellett vadászatra is használható fegyvert is tarthatnak és személyesen vadászhatnak, de természetes, hogy ezen ked-