Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. II. kötet (Budapest, 1895)

— 148 — része feloldatott, mint indokolatlan intézkedés, — miután a btk. 105. §. 1. pontja értelmében a büntető eljárást a vádlott halála kizárja s igy csakis az eljárás megszüntetése iránti intézkedésnek van helye, — megsemmisíttetik ; továbbá, hogy a pénzbüntetés fele része az 1883. évi XX. t.-cz. 36. §-a értelmében, feljelentőt, ki egyszersmind az iratok szerint vadászatjogbérlő is volt, a másik fele része pedig Hittyiás község szegény-alapját illeti. Kihágás miatt kiszabott pénzbüntetések az eljárt tisztviselő utján hajtandók be s a pénzbüntetések csak behajthatlanság esetén változtatandók át elzárásra, e részben tehát a szerint, mely czélra forditandók azok, különbséget tenni nem lehet. A m. kir. belügyminiszter 1890. évi 2994-. sz. határozata: A vármegye alispánjának másodfokú határozata, mely szerint az elsőfokú határozat helybenhagyásával Gerletz István és Gelencsér Imre azon kérelmének, hogy a vadászati kihágás miatt reájuk jogerős Ítélettel kiszabott pénzbüntetések megfelelő szabadságvesztés büntetésre változtassanak át. részben hely adatott, amennyiben a Gerletz Istvánra kiszabott 200 frt pénzbüntetés Tarany község szegényalapját illető 100 frtnyi részének megfelelő 10 napi s a Gelencsér Imrére kiszabott 100 frt pénzbüntetés Tarany község szegényalapját illető 50 frtnyi részének 5 napi elzárásra leendő átváltoztatása megengedtetett, elitéltek felebbezése következtében felülvizsgáltatván, tekintettel arra, hogy a pénzbüntetések az azok beszedése és kezelése iránt kiadott «Utasitás» értelmében 15 nap alatt végrehajtás terhe mellett, az eljárt tisztviselő utján hajtandók be s a pénzbüntetések között a szerint, hogy azok kit illetnek, vagy mely czélra forditandók, különbséget tenni nem lehet: indokainál fogva azon módosítással hagyatik helyben, hogy a nevezett elitéltektől még eddig be nem hajtott pénzbüntetések változtattatnak át a törvény szerint megfelelő elzárásra s ehhez képest a Gerletz Istvánra kiszabott pénzbüntetésből panaszos gróf Festetics Tassilót illető azon rész, mely ezen elitélttől még be nem szedetett, megfelelő elzárásra szintén átváltoztatandó. A kihágási ügyekben foganatositandó végrehajtásoknak a községi elöljáróságok hatásköréből kivétele és közvetlenül a főszolgabirák ügykörébe áthelyezése nem engedhető meg. A m. kir. belügyminiszter 1888. évi 4727. sz. határozata: A vármegye törvényhatósági bizottságának határozatára, melyben az 1887. évi 51/k. sz. a. kiadott körrendeletemet hatályon kivül helyezni és a kihágási büntetéspénzek behajtása körül az előtt követett eljárást, mely szerint a végrehajtás közvetlenül a járási főszolgabirák által eszközöltetett, ezentúl is érvényben hagyni kéri, válaszolólag kijelentem, hogy a közigazgatási hatóságok hatásköréhez utalt kihágásokra kiszabott pénzbüntetéseknek végrehajtás utján való behajtása körül tapasztalt szabályellenességek megszüntetése tárgyában 1887. évi 51/kin. sz. a. kiadott körrendeletemet, mely eg3Táltalában nem tartalmaz uj szabályokat, hanem a pénzbüntetések behajtása iránt fennálló irányelvek megtartására figyelmeztet, a behajtás körül tapasztalt szabályellenességek megszüntetését követeli, továbbra fentartom. Ezen rendeletem kibocsátása előtt is az ott körvonalozott eljárás szerint kellett volna a fennálló szabályok értelmében a pénzbüntetések