Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. II. kötet (Budapest, 1895)

— 149 — behajtását eszközölni, s éppen annak tapasztalata, hogy a vonatkozó törvényes intézkedések figyelmen kivül hagyatnak, indított az idézett körrendelet kibocsátására. Csakis ezen körrendelet szem előtt tartásával eszközölhetők a végrehajtások akként, hogy a büntetés törvényes időben foganatosíttatván, az általa elérni kivánt czél hatályosságából ne veszítsen s az elmarasztaltaknak indokolatlanul magas végrehajtási költségek ne okoztassanak. A törvényhatósági bizottság által felhozott azon érv, hogy a községi elöljárók az elmarasztaltakkal igen gyakran rokonsági s legtöbb esetben jó barátsági viszonyban állanak, csak azt kívánom megjegyezni, hogy a hatósági közeg hivatali kötelességének teljesítésére a rokonsági s egyéb tekinteteknek befolyással birniok nem szabad; a hivatali kötelesség nem, vagy pontatlan teljesítéséért minden közhivatalnok törvényes következmények terhe mellett felelős. Kihágás miatt jogerős Ítélettel elitélt, annak végrehajtása előtt azonban külföldre távozott egyén kiadatásának az 1879. évi XL. t.-cz. 14. §-a szerint nincs ugyan helye, de a mennyiben az elmarasztalt az országba bejönne, az itélet rajta az ugyanazon törvény 31. §-ában meghatározott elévülési időn belül végrehajtható. A m. kir. belügyminiszter 1887. évi 635. sz. határozata: Sch. Jakab ellen az 1879. évi XL. t-cz. 76. §-a alapján végérvényesen hozott kihágási itélet végrehajtása körül, nevezettnek Drégelypalánkról időközben Galiczia Chabovka községébe történt költözködése folytán beállott akadály tárgyában kelt alispáni jelentésre válaszolom a vármegye közönségének, hogy kihágás miatt kiadásnak (1879. évi XL. t.-ez. 14. §.) ugyan nincs helye; ez azonban egyáltalában nem zárja ki azt, hogy a mennyiben az elmarasztalt az országba bejönne, az itélet rajta az 1879. évi XL. t.-czikk 31. §-ában meghatározott elévülési időn belül végre ne hajtassék. A kihágási büntetés elévül, ha a hatósági határozat vagy intézkedés napjától egy év alatt az elévülést megszakitó ujabbi intézkedés nem történt. A m. kir. belügyminiszter 1886. évi 1422. sz. határozata: A vármegye alispánjának II. fokú Ítélete, mely szerint a lugosi járás szolgabirája által hozott elsőfokú itélet részbeni megváltoztatásával B. Sándor 1. nyilvános helyen való verekedés által elkövetett kihágás miatt az 1879. évi XL. t.-cz. 75. §-a alapján 1 napi elzárásban és 20 írt pénzbüntetésben; 2. nyilvános helyen botrányt okozó részeg állapotban való megjelenés által elkövetett kihágás miatt pedig az id. t.-cz. 84. §-a alapján 10 frt pénzbüntetésben, nemfizethetés esetében összesen még 3 napi elzárásban marasztaltatott el, az elmarasztalt által közbetett felebbezés folytán felülvizsgáltatván : elévülés miatt az elsőfokú Ítélettel együtt hatályon kivül helyeztetik, s vádlott ellen a további eljárás az 1878. évi V. t.-cz. 105. §-a és az 1879. évi XL. t.-cz. 31. §-a alapján beszüntettetik; mert a másodfokú Ítéletnek a szolgabírói hivatalhoz való leérkezésétől 1884. V. évi ápril hó 20-tól 1885. évi július hó 25-ig, vagyis a másodfokú itélet kihirdetésére vádlottat megidéző végzés keltéig nem történt semmi olyan hatósági intézkedés, mely az elévülést a btk. 108. §-a értelmében félbeszakasztotta volna, a minélfogva a hozott Ítéletek hatályon kivül helyezése mellett vádlott ellen a további eljárás beszüntetendő volt.