Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. II. kötet (Budapest, 1895)

— 84 tárgyalás alá vette és pedig minthogy néhai W. Lipót gyermekei közt kiskorúak is voltak. W. Lipót özvegyének mint gyámanyának', úgyszintén L. Jeremiás és P. Sámuel gyámtársaknak közrevonása mellett. Hosszas tárgyalások után a m. kir. járásbíróság 189.'. évi január 9-én végzést hozott, melyben egyebek közt megkereste a vármegyei árvaszéket, hogy W. Lipót özvegyét, született P. Lénit, ki rövid idővel első férjének halála után uj házasságra lépett, továbbá >zükség esetén Jeremiás és F. Sámuel gyámtáisakat is számoltassa meg, s az eredményt közölje a m. kir. járásbírósággal. Az árvaszék abból az okból, mert a szóban forgó hagyatéki ügy még az 1877. év előtt, helyesebben az 1877. évi XX. t.-cz. hatályba lépte előtt tétetett a m. kir. járásbíróságnál folyamatba, a fentebbi megkeresés teljesítését hatáskörébe nem tartozónak jelentette ki, a minek következtében a m. kir. járásbíróság az ilykép felmerült hatásköri összeütközés eldöntése végett tett 'felterjesztést. Minthogy az 1877. évi 47,046. sz. belügyminiszteri rendelet (R. T. 654. 1.) szerint lb78. évi január 15-én életbe léptetett 1877. évi XX. t.-cz. hatályba léptekor néhai W. Lipót és W. Márton Hagyatéki ügye a m—i kir. járásbíróságnál folyamatban volt; minthogy továbbá az 877. evi XX. t.-cz. 303. §-ához képest az idézett törvény életbeléptetése alkalmával folyamatban v It ügyek az előbb érvényben állott törvények és szabályrendeletek szerint döntendők el, az 1872. évi január 30-án 3091. sz. a, (R. T. P3 1.) kelt rendelet IV. czikke pedig azt a rendelkezést tartalmazza, hogy hagyatéki ügyekben a birói intézkedés megkezdésével mindaddig, mig a hagyat ki tárgyalás, vagy az örökösödési per jogérvényesen nem intéztetett el, a hagyatéki vagyon biztosításáról és kezeléséről a bíróság tartozik gondoskodni, es a hagyatékból a gyámoltak vagy gondnokoltaknak ju ó részekre vonatkozó számadások bekivánása és megvizsgálása a gyámhatóság hatáskörében az idézett 1872. évi 3091. sz. rendelet VII. czikkéhez képest csak a hagyatéki vagyonnak a birósíg részéről történt átadásától fogva veszi kezdetét: mindezeknél fogva a fenforgó ügyben néhai W. Lipót özvegyétől mint volt gyámanyától és szükség esetén L. Jeremiás és F. Sámuel gyámtársaktól is a hagyatéki számadások bekivánásar és az erre vonatkozó további intézkedéseket, tehát a számadás megvizsgálását a bíróság hatáskörébe kellett utalni. A peressé vált hagyaték biztosításáról a bíróság csak addig gondoskodik, mig az örökségátadás jogérvényes birói ítélet folytán nem eszközölhető. Az árvaszék hivatása az ekkép átadott hagyatékban érdekelt kiskorúak gyámját a vagyon átvétele, kezelése és a zárgondnoki számadások megvizsgáltatása tekintetében kellő útbaigazításokkal ellátni. A m. kir. belügyminiszter 1887. évi 3264. sz. határozata: Özvegy M., született L. K. hagyatéki ügjeben a vármegyei árvaszék és az n—i kir. törvényszék közt felniéi ült \itás kérdés iránt tett felterjesztésére következőket hozom tudomására A szóban forgó ügyben az árvaszéknek a törvényszék végzésével szemben elfoglalt álláspontja nem helyes a törvényszék végzésében felhozott okoknál, de meg a^ 1868. évi LIV. t.-cz. 588. §-ának azon vüágos rendelkezésénél fogva sem, hogv a peressé vált hagyaték biztosításáról a bíróság csak addig gondoskodik, mig az örökségátadás jogérvényes Ítélet folytán nem eszközölhető. Az árvaszéknek a bíróság sérelmesnek vélt végzésével szemben az a kötelessége: útbaigazításfc adni a hagyatékban érdekelt kiskorúak gyámjának a kiskorúak érdekeinek védel-