Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. II. kötet (Budapest, 1895)

alkalmasnak nem találtam. Mert a városi árvaszék 1892. évi deczember hó 31-én 1553, 2834. sz. a. közzétett hirdetményében felsorolt követelők, illetve örököseik jogaik érvényesítésére azzal hivattak fel, hogy a mennyiben a hirdetést követő hat hónap alatt nem jelentkeznek, a javukra kezelt tömeggel az 1877. évi XX. t.-cz. 286. §. szerinti eljárás fog követtetni. Az idézett törvényszakasz második bekezdése pedig akként rendelkezik, hogy ha a gyámhatóság alóli felszabadulásra vonatkozó határozat az illetőnek kézbe­síthető nem volna, vagy a kézbesítéstől számitott félév alatt a pénzt, vagy pénzértéket fel nem venné, tartozik az árvaszék azt birói kézbe letenni. Az árvaszéknek tehát kötelességében áll a gyámpénztárban tovább nem kezelhető összegeknek birói kézbe letétele iránt intézkedni a vármegye törvényhatósági bizottságának a törvénynyel ellenkező fenebbi rendelkezése pedig helyt nem foglalhatván, általam jóváhagyható nem volt. A közigazgatási bizottság a vármegyei gyámpénztári tartalékalap terhére utal­ványozásokat nem teljesithet. Ez a törvényhatósági bizottság jogkörébe tartozik, mely e részben a belügyminiszter jóváhagyása mellett intézkedik. A gyámoltak és gondnokoltaknak a gyámpénztárban kezelt tőkepénzeik után járó kamatokra kivetett kamatadó és általános jövedelmi pótadó, a gyámpénztárból az illető gyámoltak és gondnokoltak kamatjövedelméből fizetendő. A m. kir. belügyminiszter 1894. évi 22,988. sz. határozata: A vármegyei gyámpénztárban kezelt tőkepénzek kamatjövedelme után némely gyámoltakra kirótt tőkekamat- és jövedelmi pótadó kiutalása tárgyá­ban a közig, bizottság gyámügyi felebbv. küldöttsége által másodfokon hozott határozatot a t. ügyész részéről közbetett felebbezés folytán felülvizsgáltatván a következőleg határoztam: Az id. határozatot, mely szerint a vármegyei árvaszék azon határozata, melylyel az árvaszék a kiskorú 8. Keresztély gyám­pénztári kezelés alatt levő tőkepénze után 179 írt 1 kr, P. Blanka gyám­pénztári kezelés alatti tőkepénze után 212 frt 80 kr, kiskorú S. Betti gyám­pénztári kezelés alatt levő tőkepénze után 140 frt, P. Miksa tőkepénze után 519 frt 47 kr, H. János tőkepénze után 89 frt 61 kr, N. Margit és János tőkepénze után 332 frt 49 kr. tőkekamat és általános jövedelmi pódadót kiutalványozott és az illetékes kir. adóhivataloknak megküldetni rendelte, F. Dezsőnek kötvényben kezelt tőkepénze után pedig ennek gyámját, id. N. Józsefet utasította, hogy a kiskorú terhére előirt 170 frt 73 krt az adóhiva­talba fizessen be, azzal a fentartott módosítással, hogy az árvaszék által kiutalt 1473 frt 38 kr, ugy id. N. József, mint kiskorú P. Dezső gyámja által fizetendő 171 frt 73 kr, helyesebb számítással 170 frt 73 kr nem az illető érdekelt és felsorolt árvák tömegéből, hanem a vármegyei gyámpénztári tartalékalapból fizettessék ki; es egyúttal az árvaszék utasíttatott, hogy a szóban levő adóknak a kincstártól leendő visszatérítésére a törvényes lépé­seket tegye meg, megváltoztatom és az árvaszék id. határozatát oly módo­sítással emelem érvényre, hogy a p—i kir. pénzügyigazgatóság átiratában megállapított tőkekamatadók és pótadók, melyeknek az illetők jövedelméből visszatartására a vármegyei pénztári tisztség árvaszéki határozattal utasítva lett, az illetőknek áz árvaszék kezelése alatt levő pénzéből azonnal kiutal­ványozandók; ha pedig az egyik vagy másiknál azért nem volna lehetséges, mivel az illető önjoguságát elérvén, az árvapénztárban részére kezelt pénz­beli vagyona neki már kiadatott, e körülményről további intézkedés végett a p—i kir. pénzügyigazgatóság értesítendő. Indokok: A vármegyei t. ügyész

Next

/
Thumbnails
Contents