Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. II. kötet (Budapest, 1895)

— 65 tózkodik, itteni rokonaival összeköttetésben áíl, sőt anyja az árvaszékhez intézett kérvényében kilátásba is helyezte lakhelyének bejelentését és igy nevezett Z. Samu olyan távollevőnek, aki az 1877. évi XX. t.-cz. 28. §-a alá esnék, legalább ez idő szerint nem tekinthető; továbbá, mert az 1877. évi XX. t.-cz. 257. §-a, melyre a kir. törvényszék hivatkozik, csakis a hagyatéki eljárá latt a beszavatoló végzés meghozatala előtt nyerhet alkalmazást, pedig a jelen esetben a beszavatoló végzés már régen meghozatott. Az árvaszék eljár viszont azért kifogásolható, mert Z. Samu amerikai lakhelyének kipuhatol;;- 'f és gyámhatóság alóli felszabadulásra vonatkozó határozatnak részére Amerikában leendő kézbesitését meg sem kiséiiette. Ily körülmények között utasítom az árvaszéket, hogy azon kamatokat, melyek Z. Samu gyámpénztári-tőkéje után a nevezett nagykorúságának napjáig váltak esedékessé, özv. Z. Albertné nyugtatványára, magát a gyámpénztári tőkét pedig a későbbi kamatokkal együtt Z. Samu nyugtatványára fizettesse ki és intézkedjék, hogy Z. Samu amerikai lakhelye kipuhatoltatván ennek megtörténte után ezen ujabb végzés, úgyszintén a gyámhatóság alóli felszabadulásra vonatkozó határozat a kézbesítés eszközlése végett ide felterjesztessék.Ha a végzések Z. Samunak Amerikában kézbesíthetők nem volnának, vagy pedig a kézbesítéstől számítandó fél év alatt Z. Samu az utalványozott összeget fel nem venné, az árvaszék jogában álland ezen összeget az 1877. évi XX. t.-cz. ?86. §-a értelmében bírói kézbe letenni, a mennyiben időközben szükségessé nem válik az, hogy az árvaszék Z. Samut az 1877. évi XX. t.-cz. 28. §-ának cl) pontja alapján gondnokság alá helyezze és igy vagyonát gyámhatósági kezelés alatt továbbra is megtartsa. A gyámpénztári tartalékalap fentartása és gyarapítása szükséges a végbőL, hogy a gyámpénztárban netalán előálló veszteségek pótoltathassanak. A m. kir. belügyminiszter 1887. évi 60,322. sz. határozata: A Cs. községi gyámpénztári tartalékalapból 5237 frt 64 krnyi összegnek a község által venni szándékolt ház vételárának fedezésére fordítása iránt a nevezett község képviselőtestülete által hozott határozatot jóváhagyásra alkalmasnak nem találtam, mert a, gyámpénztárban pl. tőke vagy kamat követelések behajthatlansága folytán veszteségek merülhetnek fel, és azok esetleg a község által lévén pótlandók, a gyámpénztári tartalékalap fentartása és gyarapítása szükséges a végből, hogy a község a veszteséget egészben vagy részben a nevezett alapból pótolhassa és ekként a különben reá háramló "kártérítés terhét kikerülhesse, vagy legalább enyhíthesse. Ismeretlen tartózkodásu egyének javára a gyámpénztárban kezelt összegek a szegény alaphoz nem csatolhatok, hanem azokat birói kézbe kell letenni. A m. kir. belügyminiszter 1894. évi 39,834. sz. határozata: A város törvényhatósági bizottsága a városi gyámpénztárnál ismeretlen tartózkodásu egyének javára régóta kezelt és kamataival együtt az 1892. évi december hó végével 10,059 frt 61 krban kimutatott összegnek a városi szegén/alaphoz leendő csatolását azzal rendelte el, hogy az egyes jogosítottaknak jelentkezésére ezeknek követeléseit a város 32 éven belül kamat nélkül kifizeti. . , A város tanácsa által felterjesztett fenti határozatot jóváhagyásra