Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. II. kötet (Budapest, 1895)

- 6»0 tehát csak azután jön létre, midőn a hatóság közbenjárása már igénybe vétetett, azon jogi szabályból indulva ki, hogy ha a károsult kára miatt panaszt nem emel, büntetésnek helye nincs. Ezen értelmezést nagyméltóságod hivatali előde 1881. évi július 16-án 24,234. sz. alatt kelt átiratában szintén elfogadta és annak alapján az emiitett általános utasitás 3. §-ának r) pontja megfelelő oly szövegezést nyert, mely szerint az erdőbirtokosok vagy azoknak megbizottja és az erdei kár okozója vagy szavatosa között oly esetben, midőn a panasz már beadatott vagy megtétetett, tehát az erdészeti biró közreműködésének igénybevétele után jön egyezség létre a bíróság előtt, vagy azon kívül, a kár okozója a pénzbüntetés 50%-ával kiegyezhet. Ezek folytán tehát a Nagy-Kőrös városi erdőtisztre vonatkozó szolgálati utasitás 32. §-a is csak azon értelemben állhat fenn, hogy az erdőtiszt az egyezségileg befejezendő erdei kihágásoknál csak azon esetben követelheti kárttevő feltől az erdőtörvény értelmében kiszabandó pénzbüntetés 50°/0-ának lefizetését, ha az elkövetett erdei kihágás megbüntetése végett az illetékes hatóságnál a panasz már tényleg megtétetett. b) Erdöigazgatási ügyekben. A közigazgatási erdészeti bizottság határozatképessége a megjelentek számához kötve nincs. A m. kir. földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi miniszter 1882. évi 27,737. sz. határozata: Kérdés tétetvén az iránt, hogy az 1879. évi XXXI. t.-cz. 27. §-ának az erdészeti bizottságok alakítására vonatkozó rendelkezése miképen értelmezendő, s illetőleg hány bizottsági tagnak jelenléte szükséges ahhoz, hogy a bizottság jogérvényes határozatokat hozhasson, a m. kir. belügyminiszter úrral egyetértőleg értesítem a czimet, hogy miután az idézett törvényczikkben valamennyi bizottsági tag jelenlétének szükségessége kimondva nincsen, a bizottság határozatképes, s illetve határozatai még azon esetekben is érvényesek, ha az ülésekről annak egyik vagy másik tagja hiányzik is. Az erdőíelügyelőségi személyzet csak az esetben igényelheti az üzemtervek készítésénél való közreműködéséért, szabályszerű illetményeinek az erdőbirtokos által való megtéritését, ha eljárása az üzemtervek megvizsgálása tekintetében előirt eljáráson tul terjed. A m. kir. földmivelés-, ipar- és keresk. miniszter 1882. évi 46,391. sz. határozata: A kir. erdőfeülgyelőség személyzete az 1879. évi XXXI. t.-cz. 17. §-ában megszabott erdőgazdasági üzemterveknek bármely erdőbirtokos részéről való elkészítését sem közvetlenül, sem közvetve nem vállalhatja el. Az erdőfelügyelőségi személyzetnek az üzemtervek készítésénél való közremüködhetése csupán azon mértékig terjedhet, melyet az üzemtervek megvizsgálásánál követendő eljárás ügyében idei 19,571. sz. alatt kiadott körrendelet megszab, ez esetben pedig, mint hivatalos feladatból kifolyó kötelesség lévén teljesítendő, az erdőfelügyelőség tagjai az illető erdőbirtokosoktól sem napidíj,