Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. II. kötet (Budapest, 1895)

— 691 — sem fuvarköltség fizetését nem igényelhetik. Az esetre, ha valamely erdőbirtokos a részéről jóváhagyásra előterjesztendő üzemterv iránt, és annak az illetékes hatósághoz való beadása előtt, a királyi erdőfelügyelőség valamely tagjának szakértői véléményét, vagy tanácsát igénybe venni kivánja, szabadságában áll az illetőnek az esetre, ha hivatalos teendők különben nem akadályozzák, s a felügyelőség székhelyétől való távollét a fenforgó ezélra 3 napnál hosszabb időre nem terjed, az erdőbirtokos Írásbeli felkérésének kézhez vétele után a kivánt véleménynyel vagy tanácscsal szolgálni, mely esetben az erdőbirtokos az illetőnek az államtisztviselők utazásai és napidijai ügyében fennálló szabályzat szerinti napidijat és útiköltséget tartozik megtéríteni, illetőleg előlegezni. Ha az előbbi pontban megjelölt szakértői vélemény vagy tanács megadhatása czéljából 3 napnál hosszabb időre lehet szükség, ez esetben a távozhatási engedély feletti határozat végett a minisztériumhoz esetről-esetre indokolt jelentés teendő. Állami és megyei erdőtisztek kifuvarozására a fogatokkal biró községi lakosok szabályrendelet hiányában nem kötelezhetők. A m. kir. belügyminiszter 1885. évi 623. sz. határozata: A rendőrkapitány, midőn vádlottat állami és megyei erdőtisztek fuvarozására akarta kényszeríteni, törvényes hatáskörét túllépte, miután sem törvény, sem kormány- vagy szabályrendelet alapján vádlott ily fuvarozás teljesítésére nem kötelezhető. Minélfogva a rendőrkapitánynak ezen eljárása hivatalosnak tekinthető nem lévén, az ez alkalommal történt kifakadások a kbt. 46. §-a alapján nem büntethetők. Az erdőrendészeti ügyek elbírálásához szükséges szakértükül csak is államvizsgázott erdőtisztek alkalmazhatók. A m. kir. földmivelés-, ipar- és keresk. miniszter 1882. évi 48,205. sz. határozata : Az erdőrendészeti ügyek elbirálása alkalmával szükségessé váló szakvéleményeknek helyesebb elkészítése, s ezzel összeiüggőleg a felmerült kérdés mielőbbi eldönthetése, és az illető feleknek minél kevesebb költséggel való terheltetése végett rendelem: hogy az erdőrendészeti hatóságok részéről az erdészeti ügyek tárgyalása alkalmával szakértükül, valamint a netalán szükséglendő szakvélemények kidolgozására is, csak oly erdőtisztek alkalmaztassanak, kik kellő szakképzettségűket az 1879. évi XXXI. t.-czikk 36. §-ában megszabott államvizsga letételéről szóló bizonyitványnyal tudják igazolni. A tutajozás és fausztatás czéljaira szóló vizimüvekre mind engedélyezés, mind rendőri felügyelet szempontjából az erdőtörvény intézkedései alkalmazandók. A m. kir. földmivelés-, ipar- és keresk. miniszter 1886. évi 20,187. sz. határozata: Az 1885. évi XXIII. t.-cz. 20. §-a szerint a tutajozás és fausztatás jogának megszerzésére és gyakorlására, az 1879. évi XXXI. t.cz. irányadó. Az 1885. évi XXIII. t.-cz. 193. §-ában az erdőtörvény semmiféle intézkedése hatályon kivül nem helyeztetett. U*