Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. II. kötet (Budapest, 1895)

— 689 csak ugy érhető el, ha a kivételes intézkedések a legkiterjedtebb mérvben jutnak érvényre, s különösen, ha a törvény kijátszását czélzó visszaélések megakadályozása végett, az erdei termék jogos szerzésének igazolását, az illetékes rendőri és erdészeti közegek nemcsak az emiitett községek piaczain, hanem azok határában bárhol is követelhetik; ennélfogva K. Adolf és társai fakereskedőknek azon kérelmét, hogy az igazolványok előkivánhatásának joga csak a rendeletben emiitett községek piaczain áruba bocsátott erdei termékekre szorittassék, teljesithetőnek nem találtam. Egyébiránt, miután a szőnyegen levő felebbezésben azon panasz is foglaltatik, hogy az erdei termékeket igazolvány nélkül szállítóktól az ily termékek elkoboztatni, a kocsik és marhák lefoglaltatni szoktak, holott pedig a tilalom ellen vétőknek mily büntetéssel való megrovása iránt az 1879. évi XXXI. t.-cz. 116. §-a határozottan intézkedik, ily esetekben csupán az emiitett szakaszban meghatározott büntetésekkel való megtorlásnak lehet helye. Az erdöőrök erdei kihágás esetén csak az illetékes hatóság végzése alapján tarthatnak házkutatást. Ilyen végzés nélkül tartott házkutatás esetén az ellenszegülés nem képez hatóság elleni erőszakot. A m. kir. Curia 1891. évi 9552. sz. határozata: Mind a két alsóbb fokú biróság ítéletét megváltoztatom és vádlottat az ellene emelt vád terhe alól felmentem. Mert az 1879. évi XXXI. t.-cz. 150. §-a szerint eltulajdonított erdei termékek kutatása czéljából házmotozás csak a fenálló szabályok megtartása mellett foganatosítható. — Az erdei kihágások eseteiben követendő, a közig, hatóság hatáskörébe utalt kihágásokra nézve kiadott eljárási szabályok 41. §-a szerint pedig házkutatás csak a kihágási ügyben eljáró hatóság által hozott végzés alapján foganatosítható. Ezek szerint az erdőőrök által, habár a községi bíró közbenjárásával, azonban az erdei kihágás elbírálására jogosított hatóság végzése nélkül foganatosított kutatási eljárás nem volt törvényszerű, tanát annak akadályozása nem állapítja meg a btkv 165. §-ában meghatározott hatóság elleni erőszakot. Az erdőtörvény 136. §-a értelmében a sértett fél panaszára megindítható kihágási eljárás eseteiben, a panasz a sértett fél erdőkezelő tisztje által is külön meghatalmazás nélkül előterjeszthető. A m. kir. belüg3^miniszter 1889. évi 17,105. sz. határozata. Az erdőtiszt a pénzbüntetés tekintetében csak azon esetben léphet a kártevővel egyességre, ha az erdei kihágási eset a biróságnál már bejelentetett. A még be nem jelentett erdei kihágási eseteknél a pénzbüntetésre nézve egyességnek helye nincsen. A m. kir. belügyminiszternek a m. kir. föld-, ipar- és kereskedelmi miniszterhez 1887. évi 71,888. sz. átirata: A közigazgatási bizottságoknak erdőrendészeti ügyekben való eljárására vonatkozó általános utasítás tárgyalása alkalmával az utasításnak 3. §-ának r) pontjára nézve már az 1881. évi július 3-án 28,222. sz. a. kelt itteni átiratban hangsúlyozva lett, hogy a kérdéses pontban tárgyalt intézkedés egyedül azon esetre szorítható, ha a panasz már tényleg megtörtént, s a kiegyezés II. U