Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. II. kötet (Budapest, 1895)

- f>64 — lett alperesek azon védekezése birói figyelembe, hogy a rendes termő répamag a fattyurépamagtól nem levén közönségesen megkülönböztethető, ők isii. Salamontól jóhiszemüleg vették és jóhiszemüleg adták a kérdéses áruezikket tovább, tehát felelősséggel felp.-éknek nem ők, hanem R, Salamon tartozik, mert a növény magkereskedő az általa forgalomba hozott növénymag azonossága és rendes viszonyok közti hozam és tenyészképességéért a vevő irányában felelősséggel tartozik, fenmaradván joguk alp.-éknek a jelen per keretén kivül beigazolandó kárukat, állítólagos magtermelőjük R. Salamon ellen külön per utján érvényesiteni. Az eladás természetéből kifolyó felelősségénél fogva az eladó felelős azon kárért is, mely a mag rossz minőségének tulajdonitható. A szakértők által felp.-nek a 12 hold 65 • ölnyi területén a mag minőségének hiányossága miatt elmaradt haszna a helyszínén 1883. évi aug. 25-én felvett szemlejegyzőkönyv tanúsága szerint összesen 1611 frtban lett megállapítva, ezen összeg azonban, mint elmaradt haszon ezen szakértői becsű alapján azért nem volt föltétlenül megítélhető és a perrendt. 237. §-a értelmében a becslőeskü odaítélendő, mert felp.-nek csak a tiszta, valóságosan elmaradt haszon levén megítélhető, a szakértői szemléről felvett jegyzőkönyvből minden kétséget kizárólag nem tűnik ki, hogy a kár megállapításánál minden beszámítást igénylő tényezők kellő gondosszámításba vétettek volna. A kir. tábla az Ítéletet helybenhagyta, valamint a kir. Curia is, a kárösszeg megállapítása iránt azonban uj eljárást rendeltek Lovaknál a keh és csira oly főhibák, a melyekért, ha azok az átvételtől számított 30 napon belül az eladott állatokon mutatkoznak, a hazai jogszokás szerint az eladó a vevőnek felelősséggel tartozik. A m. kir. Curia 1891. évi 7157. sz. határozata: A bécsi cs. és kir. katonai állatgyógyintézetnél az intézet két tanára mint szakértők által 1889 jun. 7-ik napján kiállított szemletanusitványokkal, mint közokiratokkal a prts 165. §-a szerint teljes bizonyító erejüleg bizonyítva van, hogy a felp. által megfigyelés alá bocsátott lovak egyike száraz kehben, másik pedig csirában betegnek találtatott. A tanúsított hibák oly főhibák, a melyekért, ha azok az átvételtől számított 30 napon belül az eladott állatokon mutatkoznak, a hazai jogszokás szerint az eladó a vevőnek felelősséggel tartozik. Ez alapon a lovak visszavételére és a vételár visszafizetésére alp. feltétlenül volna marasztalandó. Tekintve azonban, hogy alp. azzal védekezik, miszerint az eladáskor határozottan kiköttetett, hogy csak azért vállal felelősséget, ha a lovak nem fuldoklók; tekintve, hogy abbeli állításának bizonyítása végett hivatkozott tanú vallomásával bizonyítékot nem szolgáltatott, s hogy felp. az állítólagos egyedüli feltétel bizonyítása végett az alp. által neki oda kínált főesküt elfogadta; az elsőbiróság Ítéletét e részben akként kellett megváltoztatni, hogy eme főéskü letételétől feltételezetten legyen alp. köteles a lovakat feip.-től ennek lakhelyén visszavenni s egyszersmind a vételárt s a beperlés napjától számított törvényes kamattal visszafizetni, ugy az elsőbiróság indokai szerint igazolt szállítási és megfigyelési költséget felp.-nek megfizetni. Tekintve továbbá, miszerint alp. a lótartási költségre nézve azzal védekezik, hogy felp. a lovakat használta, azokkal dolgoztatott és ennélfogva tartási költséget nem igényelhet, és hogy ebbeli állításának bizonyítása végett felp.-t a tagadó főesküvel megkínálta, felp. pedig az esküt elfogadta: az elsőbiróság ítéletét abban a részben, mely szerint a kérdéses költség felp. pótesküjétől feltételezetten