Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. II. kötet (Budapest, 1895)

- 663 — a kérdésben levő vizárkot annak partján levő gyári kémény nyel és a tüzelők hulladékaiból alp. egészen feltöltötte s e szerint a per tárgyának már általa történt szabályozása által a helyzet teljesen megváltozott, alp. meg nem czáfolta és mert különben is a szerződésben mindkét részre nézve kikötött mellékkötelezettségek teljesítését a felek, jelesül alp. az árok kiásatását, a mennyiben az szükséges, a szerződésből kifolyólag még mindig követelhetik, de annak még eddig teljesítetlen volta, a fenforgó körülmények szerint a vételár megtagadására alapul nem szolgálhat. Az eladott állat könnyen fölismerhető hibája nem szünteti meg a szavatosságot, ha csak be nem bizonyittatik, hogy a vevő az állatot az illető hibát ismerve vette meg. A m. kir. Curia 1884. évi 2744. sz. határozata: Az első biróság Ítéletét a kir. tábla megváltoztatja, s alp. köteles a ló visszavétele mellett, felp.-nek 350 frtot stb. lefizetni. Indokok : Eltekintve attól, hogy a per során kihallgatott tanuk vallomásai arra szolgáltatnak bizonyítékot, hogy alp. megbízottja az adásvétel tárgyát képező ló minden külső és belső hibájáért külön is szavatosságot vállalt, minthogy a szakértők egyhangú kijelentése szerint a kérdéses ló gyógyithatlan s annak mindkét szeme vakságot eredményező hályoggal van ellepve, a szembaj ezen legfokozottabb hátránya mellett tehát azon alp. által vitatott s a szakértők véleményével is támogatott körülmény, hogy ezen hiba nem szakértő által is felismerhető, a kereseti jog megerőtlenitésére alapul csak azon esetre volna elfogadható, ha alp. azt bebizonyította volna, hogy a ló kifejezetten ezen hibával lőn eladva s illetve, hogy felp. javára az mint ilyen lett megvásárolva. Alp. azonban ezt nem is állította, egyébként pedig a vételár mennyiségét s az értesítés kitüntetett határidejét beismerte. Ez okból tehát alp. a fennálló törvényes gyakorlat alapján a kérdéses ló visszavételére s a vételár visszafizetésére is kötelezendő volt. Felp. azon kérelme, hogy a vételár után kamatok is állapíttassanak meg, azért mellőztetett, mert a kérdéses hiba nem zárja ki a ló óvatos használatát, ez által pedig a vételár kamatai kiegyenlítettnek veendők. A Curia a kir. tábla Ítéletét helybenhagyta. Magkereskedők és eladók a termelők irányában az eladott mag minőségéért, termelésre alkalmas használhatóságáért szavatossággal és felelősséggel tartoznak. A m. kir. Curia 1885. évi 8561. sz. határozata: P. testvérek egyetemlegesen tartoznak felp.-nek kártérítés czimén követelésbe vett elmaradt haszon fejében 1611 frt tőkét megfizetni, ha felp. a főesküt leteszi arra, hogy alperes P. testvérek szombathelyi kereskedőktől vásárolt répamaggal bevetett 12 hold 65 • ölnyi területen, a répamag rossz minősége miatt valósággal 1611 frtnyi haszna elmaradt. Indokok: Be van bizonyítva, hogy felperes a keresetben körülirt 12 hold 65 • ölnyi területen a mag rossz minősége miatt takarmányrépa nem termett és felmagzott. A felp. és alp.-ek közt létrejött adásvétel közönséges fogalmából önként következik, hogy alp.-ek, mint magkereskedők és eladók, felp. mint vevő és termelő irányában az eladott mag minőségéért, termelésre alkalmas használhatóságáért, szavatossággal és felelősséggel tartoznak akkor is, midőn az eladott magért és vevő részéről nyilván a jótállás és felelősség kikötése az eladók részéről különösen biztosítva nem is volt. Nem vétethetik ezek mel-