Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. II. kötet (Budapest, 1895)
— 60 — hatósági bizottságának a mult év november 25-én tartott közgyűlésében 310. sz. a. hozott határozattal az árvaszék jogává, s kötelezettségévé tétetett a gyámpénztári készletet az 1886. év folyamán a fennálló gyakorlat szerint a Nyitrán székelő takarékpénztár, hitel- s kereskedelmi bank, kereskedelmi bank és népbankba elhelyezni. A szóban forgó számvevői előleges ellenjegyzés, illetve láttamozás, főkép oly czélból szükséges, hogy egyfelől a főszámvevő az árvapénztári tőkék állapota és az azok állományában időközönként bekövetkezett változások tekintetében mindenkoron tájékozva legyen, és hogy másfelől a ki- és beutaló árvaszéki végzésekről általa vezetendő jegyzék alapján az ellenőrzést a törvény értelmében havonként tartandó pénztárvizsgálatok alkalmával kellően érvényesíthesse. Miután azonban a megye törvényhatósági bizottsága az 1883. évi július 2-án tartott közgyűlésében 53. sz. a. elhatározta, hogy az árvatári pénzkészlet a kijelölt pénzintézeteknél egyenlő mennyiségben helyeztessék el; ezen arány megtartását a számvevő ellenőrizni, s ha meg nem tartatnék, erről az alispánt azonnal értesíteni tartozik. Ugyanígy kötelessége az esetben is, ha az egyes elhelyezésre kijelölt pénzintézetek biztonsága felől időközben kételyei támadnának, ezeket alispán urnák minden késedelem nélkül tudomásra hozni. Az árvaszék utasítása folytán a gyámpénztár részéről a takarékpénztárnál elhelyezendő pénzösszegek, a pénztárnok által személyesen adandók át a pénzintézetnek. A m. kir. belügyminiszter 1890. évi 12,135. sz. határozata: A főispáni felterjesztésre a következőkben válaszolok. Az árvaszékek részére 1877. évi november hó 11-én 47,046. sz. alatt kibocsátott ügyrend 92. §-a, mely a postán elküldendő pénzek és pénzértékeknek a postára feladása körül a pénztárnok által követendő eljárást szabályozza, egyszersmind utasításul szolgál arra, hogy mindazon esetekben, a melyekben az árvaszék a pénztárnokot valamely összegnek a takarékpénztárba betételére utasítja, a pénztárnok kötelessége ily pénzeket a takarékpénztárnak személyesen átadni, követelvén ezt a pénztárnak érdeke ugyanazon okból, a melynélfogva a postán elküldendő pénzeknek a postára feladása a pénztárnok kötelességévé tétetett. Ezeknek előrebocsátásával értesítem, hogy helyeslem abbeli intézkedését, mely oda irányul, hogy az árvaszék utasítása folytán a gyámpénztár részéről a takarékpénztárnál elhelyezendő pénzösszegek a pénztárnok által személyesen adassanak át a pénzintézeteknek. A gyámpénztárból, ingatlanokra az 1877. évi XX. t.-cz. 289. §-a alapján a becsérték egyharmad részéig adható kölcsönöknél, a jelzálogul szolgáló ingatlan birtok becsértékéből a már létező betáblázott terhek háromszoros értékben leszámitandók. A m. kir. belügyminiszter 1886. évi 5716. sz. határozata: K. Rudolf és P. Borbála részéről kiskorú fiuk K. Rudolfnak a szegedi 1325. számú telekjegyzőkönyvben 681. hr. sz. a, felvett házára 1400 f'rtos gyámpénztári kölcsön iránt előterjesztett kérelem tárgyában hozott alsóbb fokú határozatokat, ugy mint: a városi árvaszéknek végzését és a közigazgatási bizottság gyámügyi felebbviteli küldöttségének határozatát, melyek szerint az 1400 forintos árvatári kölcsön megszavaztatott, a tiszti ügyész felebbezése folytán feloldandóknak találtam, mert az 1877. évi XX. t.-czikk