Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. II. kötet (Budapest, 1895)

— 60 — hatósági bizottságának a mult év november 25-én tartott közgyűlésében 310. sz. a. hozott határozattal az árvaszék jogává, s kötelezettségévé téte­tett a gyámpénztári készletet az 1886. év folyamán a fennálló gyakorlat szerint a Nyitrán székelő takarékpénztár, hitel- s kereskedelmi bank, keres­kedelmi bank és népbankba elhelyezni. A szóban forgó számvevői előleges ellenjegyzés, illetve láttamozás, főkép oly czélból szükséges, hogy egyfelől a főszámvevő az árvapénztári tőkék állapota és az azok állományában idő­közönként bekövetkezett változások tekintetében mindenkoron tájékozva legyen, és hogy másfelől a ki- és beutaló árvaszéki végzésekről általa veze­tendő jegyzék alapján az ellenőrzést a törvény értelmében havonként tar­tandó pénztárvizsgálatok alkalmával kellően érvényesíthesse. Miután azonban a megye törvényhatósági bizottsága az 1883. évi július 2-án tartott közgyűlésében 53. sz. a. elhatározta, hogy az árvatári pénzkész­let a kijelölt pénzintézeteknél egyenlő mennyiségben helyeztessék el; ezen arány megtartását a számvevő ellenőrizni, s ha meg nem tartatnék, erről az alispánt azonnal értesíteni tartozik. Ugyanígy kötelessége az esetben is, ha az egyes elhelyezésre kijelölt pénzintézetek biztonsága felől időközben kételyei támadnának, ezeket al­ispán urnák minden késedelem nélkül tudomásra hozni. Az árvaszék utasítása folytán a gyámpénztár részéről a takarékpénztárnál elhe­lyezendő pénzösszegek, a pénztárnok által személyesen adandók át a pénzintézetnek. A m. kir. belügyminiszter 1890. évi 12,135. sz. határozata: A főispáni felterjesztésre a következőkben válaszolok. Az árvaszékek részére 1877. évi november hó 11-én 47,046. sz. alatt kibocsátott ügyrend 92. §-a, mely a postán elküldendő pénzek és pénzértékeknek a postára fel­adása körül a pénztárnok által követendő eljárást szabályozza, egyszersmind utasításul szolgál arra, hogy mindazon esetekben, a melyekben az árvaszék a pénztárnokot valamely összegnek a takarékpénztárba betételére utasítja, a pénztárnok kötelessége ily pénzeket a takarékpénztárnak személyesen átadni, követelvén ezt a pénztárnak érdeke ugyanazon okból, a melynélfogva a pos­tán elküldendő pénzeknek a postára feladása a pénztárnok kötelességévé tétetett. Ezeknek előrebocsátásával értesítem, hogy helyeslem abbeli intéz­kedését, mely oda irányul, hogy az árvaszék utasítása folytán a gyámpénz­tár részéről a takarékpénztárnál elhelyezendő pénzösszegek a pénztárnok által személyesen adassanak át a pénzintézeteknek. A gyámpénztárból, ingatlanokra az 1877. évi XX. t.-cz. 289. §-a alapján a becsér­ték egyharmad részéig adható kölcsönöknél, a jelzálogul szolgáló ingatlan birtok becs­értékéből a már létező betáblázott terhek háromszoros értékben leszámitandók. A m. kir. belügyminiszter 1886. évi 5716. sz. határozata: K. Rudolf és P. Borbála részéről kiskorú fiuk K. Rudolfnak a szegedi 1325. számú telekjegyzőkönyvben 681. hr. sz. a, felvett házára 1400 f'rtos gyámpénztári kölcsön iránt előterjesztett kérelem tárgyában hozott alsóbb fokú határozatokat, ugy mint: a városi árvaszéknek végzését és a közigaz­gatási bizottság gyámügyi felebbviteli küldöttségének határozatát, melyek szerint az 1400 forintos árvatári kölcsön megszavaztatott, a tiszti ügyész felebbezése folytán feloldandóknak találtam, mert az 1877. évi XX. t.-czikk

Next

/
Thumbnails
Contents