Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. II. kötet (Budapest, 1895)

— 6*0 illetékesség szerint járnak el; ezen XIV. fejezet 78. §-a pedig azon esetekről intézkedik, midőn a betegsegélyző pénztár kerülete több iparhatóság területére terjed ki, és ily esetekben ezen szakasz b) pontjában az illetékességet nem csupán vitás kérdésekben, hanem a 84. §-ban foglalt utalás alapján kifejezetten kihágások tekintetében is, a pénztár székhelye szerint állapítja meg, és ha a törvényhozó az illetékességre nézve az ipartörvénybe ütköző kihágások eseteiben követendő eljárástól eltérő intézkedést ilyen esetekre nézve nem akart volna statuálni, akkor elegendő lett a 84. §-ban csak annyit mondania, hogy az előbbi szakaszban emiitett kihágási esetekben, az 1884. évi XVII. t.-czikkben megállapított iparhatóságok járnak el. Az által azonban, hogy ezen intézkedést megtoldta ezen kifejezéssel: «a jelen törvény XIV. fejezetében megállapított illetékesség és módozatok szerint", nyilván amazoktól eltérő s az illetékességre nézve a 78. §-ban körülirt intézkedést is akart felállítani, mert nem szabad a törvényhozásról feltételezni, hogy a toldást minden czélzat nélkül illesztette volna a szakasz első feléhez. A törvényhozásnak ezen intézkedése különben indokoltnak mutatkozik a betegsegélyző pénztár érdeke által is. A segélypénztári tartalékalapra fordítandó összeg kiszámításánál nem a tiszta, hanem a nyers jövedelem veendő alapul. A m. kir. kereskedelemügyi miniszter 1894. évi 44,742. sz. határozata: Az 1891. évi XIV. t.-cz. 14. §-a szerint a betegsegélyzőpénztárak évi jövedelmeinek legalább egy tizedrésze tartalékalap képzésre fordítandó, ennélfogva a tartalékalapra fordítandó összeg megállapításánál a betegsegélyző pénztárak nyers jövedelme veendő alapul. Nyers jövedelem alatt pedig a tényleg befolyt bevételek összege, nem pedig a netalán künlevő hátralék is értendő. Ha azonban valamely évben kedvezőtlen körülmények folytán a tiszta jövedelem, a fent előadottak szerint, a tartalékalapra fordítandó összeget el nem érné, a mutatkozó hiány az évi zárszámadásba teherként beállítandó, ugy hogy a jövő évben a tartalékalap nemcsak a törvényes hányaddal, hanem lehetőség szerint ezen teherkép átvitt összeggel lesz szaporítandó addig, mig az idézett törvényszakaszban maximumkép meghatározott összeget el nem éri. Az összes betegsegélyző pénztárak kötelesek statisztikai kimutatásaikat az országos m. kir. statisztikai hivatalhoz, pénztári számadásukat és mérlegüket pedig két-két példányban az illetékes elsőfokú iparhatósághoz minden évi márczius hó végéig beterjeszteni. A m. kir. kereskedelemügyi miniszter 2123/94. eln. sz. határozata: Az 1891. évi XIV. t.-cz. alapján működő betegsegélyző pénztárak által 1893. évi április 26-án 28,856. sz. a, kelt rendeletemhez képest összeállítandó statisztikai kimutatások, valamint hivatali elődöm 1892. évi január hó 29-én 77,524/91. szám alatt kelt rendelete szerint szerkesztett pénztári számadás és mérleg évenkénti felterjesztése tekintetében, az elsőfokú iparhatóságok utján a törvényhatóság területén működő összes betegsegélyző pénztárak oda utasitandók, hogy az 1895. évtől kezdődőleg az első helyen idézett rendelethez képest egybeállított és a lefolyt évre vonatkozó statisztikai kimutatások a következő évnek márczius hó végéig nem az illetékes ipar-