Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. II. kötet (Budapest, 1895)

- 636 latszik annak bizonyítása, mily törvényellenes az ipartestület emiitett kijelentése. Mert ha az ipartestület értelmezése helyén való volna, az esetben a munkaadó, ha alkalmazottját 8 napról 8 napra szegődtetné, bármely alkalmazottját is kivonhatná a segélyezés jótéteményéből, bármily hosszú időn át állana is nála alkalmazásban. Az emiitett törvényszakasz világos értelme szerint minden ipari és gyári alkalmazott, ki a munkaadó iparánál van alkalmazva, a kinek egy munkanapra eső fizetése vagy bére 4 frtnál nem magasabb, biztosításra kötelezettnek tekintendő, ha azon iparosnál való foglalkoztatása, illetve alkalmaztatása 8 napnál hosszabb ideig tart, s ezen biztosítási kötelezettség csak akkor nem áll be, ha az iparos munkaadó a munkába álláskor világosan kikötötte, hogy az alkalmazás 8 napnál rövidebb időre fog terjedni, a mely kikötésnek következése az, hogy a munkaadó 8 nap lefolyása alatt az alkalmazottat az alkalmazásból el is bocsássa. Miután pedig köztudomású, hogy az építő-iparhoz tartozó iparosok és munkások munkája rendszerint 8 napnál hosszabb ideig tart, s igy az iparuk körében foglalkoztatott alkalmazottak, tehát az u. n. napszámosok is rendszerint 8 napnál tovább tartó munkára alkalmaztatnak, ennélfogva az ilyen napszámosoknak, ha napi bérük 4 frtnál nem magasabb, az 1891. évi XIV. t.-cz. 28. §-ában felsorolt valamely betegsegélyző pénztárhoz kell tartozniok, s igy ezek irányában a munkaadó mindazon kötelezettségeket tartozik teljesíteni, melyek az említett törvényben a biztosításra kötelezettek tekintetében a munkaadókra kiszabva vannak. Községi jegyzők a betegsegélyző pénztári bizalmi férfiúi állás elfogadására nem kötelezhetők. A m. kir. kereskedelmi miniszter 1894. évi 31,984. sz. határozata: A v —i betegsegélyző pénztár igazgatósága f. évi április 25-én kelt és közvetlenül hozzám intézett folyamodványát azzal küldöm le, hogy a nevezett pénztárt értesítse a következőkről: A pénztárnak az egyes hatóságok ellen, kellő támogatás hiánya miatt emelt panaszát, további eljárás tárgyává azért nem tehettem, mert a folyamodó pénztári igazgatóság e tekintetben konkrét adatokat fel nem emiitett. .A mi a folyamodvány 1. pontjában kifejtett azon kérelmet illeti, hogy a községi jegyzőségek rendeletileg köteleztessenek, hogy a kerületi pénztár bizalmi férfiúi állását elfogadják, erre nézve értesítendő nevezett pénztár igazgatósága, hogy ezen kérelmet nem találtam teljesíthetőnek. E folyamodvány ugyanezen pontjában foglalt azon panaszra nézve pedig, hogy némely községi jegyző, ki a bizalmi férfiúi állást elfogadta, kötelességének lelkiismeretesen nem tesz eleget, megjegyzem, hog}^ ez esetekben a pénztár igazgatóságának kötelessége az illető bizalmi férfiak ellen erélyesen eljárni, és ha ez czélra nem vezetne, azokat állásaiktól felmenteni, velük szabályszerűen leszámolni és a mennyiben az illetők ezt tenni vonakodnának, ellenük az illetékes hatóságnál a törvényes lépéseket megtenni. Egyébiránt, nagyrészt a pénztár vezetőségének tapintatosságától függ az, hogy a bizalmi férfiak kellő előrelátással választassanak meg, nehogy később velük nehézségek támadjanak. A folyamodvány 2. pontjára vonatkozólag, melyben a pénztár azt kéri, hogy V. város tanácsa a pénztár kérvényeinek leggyorsabb elintézésére utasittassék, megjegyzem, hogy a nevezett hatóságnak hivatali kötelessége az ügydarabok mielőbbi elintézése, azonban arra nézve, hogy a pénztár beadványai soron kivül intéztessenek el. nyomós ok fenn nem forog. A folyamodvány ugyanezen