Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. II. kötet (Budapest, 1895)

— 615 — végrehajtása iránt 40,000/88. sz. a. kiadott földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi miniszteri rendelet 30. s következő §-aiban foglaltak szerint betartandó állatvásártér tervrajzával; e) ha az uj vásáron piaczi helypénzszedés engedélyezése is kéretik, a piaczi helypénzdijszabályzat tervezetével, mely szabályszerűen kiállított 4 egyenlő példányban terjesztendő fél. Megjegyzem, hogy 1891. évi XIII. t.-cz. határozmányára való tekintettel vasárnapokra és Szent István napjára uj vásárok nem engedélyezhetők. 4. Ha a vásár engedélyezett határnapjának állandó vagy kivételes áthelyezése mutatkozik szükségesnek, a folyamodó várostól vagy községtől 30 kilométernyi közterületen belől fekvő vásártartásra jogosult községek, vagy egyéb vásártartásra jogosultak e részbeni nyilatkozataival a kérvény, a közönség véleményes jelentése kíséretében, oly időpontban terjesztendő fel a kereskedelemügyi miniszterhez, hogy a kérvény beérkezése és az áthelyezendő határnap között legalább 21 napi időköz legyen. 5. Pótvásárok csak tényleg teljesen elmaradt vásárok helyett engedélyezhetők, az ily engedély iránti kérvények legkésőbben a vásárjegyzékben megállapított, de elmaradt vásári határnaptól számított 21 napon belől terjesztendők fel, ugy azonban, hogy az engedélyezendő ujabb vásári határnaphoz szintén 21 napi időköz maradjon. Az ilyen kérvényekben hatósági bizonyítvány által igazolandó, hogy az illető határnapra esett vásár egyáltalában nem tartatott meg, kirakodás nem történt s illetve, hogy állatok nem hajtattak fel és piaczi helypénz nem szedetett. Ezen kérvények is a közönség véleményes jelentésével terjesztendők fel és a folyamodó város, illetve községtől 30 kilométernyi közterületben belül fekvő vásártartásra jogosultak, a kérelemre vonatkozólag szintén meghallgatandók, s nyilatkozataik az illető kérvényhez csatolandók. Az 1891. évi XIII. t.-ez. határozmányaira való tekintettel vasárnapra és Szent István napjára sem vásár áthelyezés, sem pótvásár nem engedélyezhető. Az országos vasaitokon való áruihatáshoz iparigazolvány nem kell. A m. kir. földmivelés-, ipar- és keresk. miniszter 1888. évi 37,774. sz. határozata: A K. A. jelenleg n.-sz—i lakós ellen a kőedénykereskedésnek iparigazolvány nélkül folytatása miatt indított iparkíhágási ügyben az alispán ur részéről f. évi június hó 15-én 16,820/128. szám alatt hozott másodfokú határozatot, mely szerint a panaszlott az 1884. évi XVII. t.-cz. 156. §-ának </) pontja alapján 25 forint pénzbüntetéssel, illetőleg megfelelő elzárással lett büntetve, a törvényes határidőben benyújtott felfolyamodás következtében harmadfokulag felülvizsgálat alá vettem, s ennek eredményéhez képest az, idézett másodfokú határozatát ezennel megváltoztatom s a vádlottat az ipari kihágás vádja s a reá kiszabott büntetés alól fölmentem; mert a királyi kiváltság-levél, vagy kormányi engedély alapján tartott országos vásárokon az adás-vevést bárki, iparjogositvány nélkül is szabadon gyakorolhatja. Vásár alkalmával a piacz területén kivül helypénz-illeték nem szedhető. A m. kii', belügyminiszter 1894. évi 698. sz. határozata: A vármegye alispánjának másodfokú Ítélete, mely szerint az Sz. város rendőrkapitánya által hozott elsőfokú büntető ítélet megváltoztatásával F. S.